A korábban tervezetthez képest egy hét késéssel, kedden délelőtt adta át Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es év költségvetéséről szóló elképzeléseket Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A csúszás önmagában is jelzi: a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság, a napról napra változó kilátások nem könnyítik meg a jövő év tervezését.
Egy esetleges második körös kijárási korlátozás, a vártnál nagyobb leépítési és csődhullám, egy-egy elhalasztott gyárépítés, a forint további romlása, fontos külkereskedelmi partnereink gyengélkedése: számos tényező átírhatja még, hogy mire mennyi pénzt is kell költeni a közösből.
Így aztán az öt éve bevezetett gyakorlat, hogy a következő évre szóló költségvetést az őszi időszak helyett már tavasszal összeállítják, ezúttal csak kevésbé sugall kiszámíthatóságot. Bármi is szerepel a most beadott törvényjavaslatban, alighanem az még számos ponton módosulni fog az elfogadása után is.
A kormány például látványosan visszapattanó gazdasági teljesítménnyel számol jövőre, az idei visszaesés után 4,8 százalékos bővülést valószínűsítenek, az infláció 3 százalék körül alakulhat. A GDP-növekedés várható mértékéről nemcsak szélesebb körben, de a kormányon belül sem volt teljes egyetértés, nehéz is prognózist készíteni a járvány okozta válságnak ebben a szakaszában. Értelemszerűen ha a gazdaság növekedésének mértéke elmarad a várttól, az a költségvetés bevételeiben is meglátszik majd.
A kormány mindemellett nem számol kiemelkedően sok tartalékkal:
ÖSSZESEN A GDP 0,5 SZÁZALÉKÁNAK MEGFELELŐ ÖSSZEG, 270 MILLIÁRD FORINT AZ, AMIT NEM CÍMKÉZNEK FEL ELŐRE.
| Főbb gazdasági feltevések, jellemzők | |||
| 2019 | 2020 (terv) | 2021 (terv) | |
| GDP-növekedés | 4,9 | -3 | 4,8 |
| GDP értéke folyó áron (milliárd forint) | 46787 | 47036 | 50904 |
| Fogyasztói árindex változása | 3,4 | 2,8 | 3 |
| Beruházási hányad (a GDP %-ában) | 28,6 | 27,6 | 28,3 |
| Háztartások fogyasztása (%-os változás, változatlan áron) | 4,4 | 1 | 3,1 |
| Termékek és szolgáltatások exportja (%-os változás, változatlan áron) | 6 | -8,3 | 10,5 |
| Termékek és szolgáltatások importja (%-os változás, változatlan áron) | 6,9 | -6,8 | 8,9 |
| Foglalkoztatottak számának növekedése, % | 1 | -1,8 | 1,6 |
| Bruttó átlagkereset növekedése, % | 11,5 | 5,7 | 6,9 |
| HUF/EUR árfolyam, éves átlag | 325,4 | 353,8 | 356,6 |
| HUF/USD árfolyam, éves átlag | 290,7 | 325,2 | 328,4 |
| Brent olajár (USD/hordó, éves átlag) | 64,3 | 31,1 | 33,9 |
| Jegybanki alapkamat | 0,9 | 0,9 | 0,9 |
Jelentős tételeket szánnak ugyanakkor a járvány hatásainak tompítására. Ahogyan a benyújtáskor Varga Mihály is fogalmazott, a 2021-es év a gazdaságvédelem költségvetése. „Legalább annyi munkahelyet fogunk létrehozni, mint amennyit a járvány elvett” – ismételte meg a miniszter Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígéretét. Varga szerint szinte minden terület több pénzből gazdálkodhat, mint idén.
Megjelenik a költségvetésben az úgynevezett Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, a pénzügyminiszter szerint 2935 milliárdos kerettel. Bár ez a kétségkívül tetemes összeg kommunikációs panelekben jól emlegethető, valójában nem teljesen új tétel: mindössze az Egészségbiztosi Alapot emelik meg nagyjából 220 milliárddal, és keresztelik át erre a névre. Végső soron az egész egészségügy ebben az időszakban egyúttal a járvány elleni védekezést is szolgálja majd.
Ezen belül 138 milliárddal emelkedik a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénz, ez az, amit jövőre felújításokra és az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére költhetnek.
Ennél is nagyobb mértékben emelik a Gazdaságvédelmi Alapot, 1200 milliárddal fordítunk többet ilyen célra 2021-ben, összesen 2550 milliárd forintot.
Ennek része a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból létrejövő Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap 120 milliárd forint szabadon felhasználható tartalékkal. A Gazdaságvédelmi Alapból megy majd a 13. havi nyugdíj visszavezetése is, ez 77 milliárdos tételt jelenthet a jövő évi költségvetésben.
A kormány a nagy állami beruházásokkal is élénkíteni próbál, összesen 2046,9 milliárd forintot költene erre költségvetési pénzből, a Liget-projekt, Paks 2, a vasúthálózat-fejlesztés, valamint egy új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése továbbra is a prioritások között szerepel.
Vargáék szerint az államadósság az idei 72,6 százalékról 69,9 százalékra csökken jövőre, a költségvetés GDP-arányos hiánya pedig 2,9 százalékon alakul. Hogy a várakozások milyen gyorsan változnak, mutatja, hogy a néhány hete közzétett konvergenciaprogramban még 2,7 százalékos szám szerepelt.
A kormányban 3,1 százalékos fogyasztásbővüléssel kalkulálnak, és azzal, hogy a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal nő. A beruházások szintje 5,5 százalékkal, a bruttó átlagkereset 6,9 százalékkal lehet magasabb, mint idén. Az export a tervek szerint 10,5 százalékkal, az import 8,9 százalékkal bővül. A 2021-es költségvetésben 356,6 forintos euróárfolyammal számoltak.
A központi alrendszer kiadásai az ideihez képest 7,2 százalékkal, 23 366 milliárd forintra nőhetnek, míg a bevételi előirányzat 21 875,4 milliárd, ami 2,6 százalékkal több, mint ami idén befolyhat a közös kasszába. Honvédelemre 30 százalékkal megy több Varga Mihály ismertetése szerint.
A miniszter egyébként a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta, ő maga nem tekinti különösen optimistának ezt a költségvetési tervet, inkább óvatosnak mondaná.
Vargáék magasabb bevételre számítanak a cégektől, az idei tervnél 5,6 százalékkal többre, összesen 1783 milliárd forintra nőhet a befizetésük. Jóval több jöhet a társasági adóból, csaknem 20 százalékkal, 90 milliárddal többre számítanak, mint ami ilyen címen idén a költségvetésbe érkezik.
Több befizetést várnak a lakosságtól is, 3,4 százalékkal többet az idei terveknél, összesen 2997 milliárd forintot. Szja-ból 195 milliárddal többet, összesen 2683,5 milliárdot, szociális hozzájárulási adóból 301 milliárddal többet, 5262,1 milliárd forintot. Ez 82 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2020. évi előirányzat, de 301,4 milliárd forinttal több, mint a 2020. évi várható teljesítés.
A „központosított egyéb bevételek” 39 milliárd forinttal nőnek, az áfából viszont mindössze 12,2 milliárddal jöhet be több, mint amire az idei évben számítottak. Ez ugyanakkor még mindig a legjelentősebb adóbevétel, 4982 milliárd forintot szednek be ezen keresztül a fogyasztóktól. A jövedéki adó 1263 milliárd forintos bevételt jelenthet, ehhez ugyanakkor szükséges lesz az is, hogy az üzemanyag kereslete visszatérjen a korábbi szintekre.
A tervezetet előzetesen átolvasó Költségvetési Tanácsnak, amely Kovács Árpád, Matolcsy György és Domokos László hármasát jelenti, „alapvető ellenvetései” ezúttal sem voltak, de nem is mérlegelték például annak a lehetőségét, hogy rövid időn jön egy újabb járványhullám, akkor ugyanis szerintük mindenképpen teljesen át kellene írni a büdzsét.
Azt azért megjegyzik ők is, hogy a gazdasági prognózis bizonytalanságai „kockázatokat hordoznak”.
Ezeket a kockázatokat szerintük a rendelkezésre álló tartalékok teljes egészében nem képesek fedezni, ugyanakkor a nagyobb tartalék a gazdasági növekedéstől vonna el forrásokat.
Ők azt tanácsolták, hogy az egyes fejezetek szintjén jelölje meg a kormány azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére csak akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakulnak.
A jövő évi költségvetés érdekessége, hogy Varga Mihály szerint az „egyszerűbb és átláthatóbb” lesz, mint a korábbiak, ugyanis abban „megfeleződik a tételek száma”.
Kövér László házelnök elmondta, az általános vita június 9-től 12-ig tart, június 11., a képviselői módosítók határideje. Június 16. és 19. között lesz a részletes vita, június 29-én döntenek az összegző módosító javaslatokról, július 3-án pedig zárószavazásra is sor kerülhet, de legkésőbb július 6-án biztosan elfogadják, ez lesz a tavaszi ülésszak utolsó napja is.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat átadásán az Országházban 2020. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd