A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg.
2020. áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fős, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fős csökkenés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adatok alapján egyértelműen látszik, hogy több nő veszíthette el a munkáját, mint férfi. A 15–64 éves korcsoportban a férfi foglalkoztatottak száma 27 ezerrel csökkent, míg a nők esetében 42 ezer fővel.
A február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt.
A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 14 ezer fővel csökkent. Fontos azonban megjegyezni, hogy állandó szájkarate tárgya a kormánypárti, illetve ellenzéki érzelmű emberek közt a kivándorlás témája: kik, mennyien mennek el, és főleg kinek a hibájából, visszajönnek-e valaha. Különösen érzékeny pont a magyar fiatalok migrációja, annak tömegessé válásából ugyanis könnyű pillanatok alatt levezetni a nemzethalált.
A baj ott kezdődik, hogy a migráció mérése módszertanilag nem egyszerű. A kibocsátó országok általában nem rendelkeznek pontos statisztikával a kivándoroltak számáról, így részben kénytelenek a fogadó országokéra hagyatkozni. Azonban ezek sem adnak teljes képet, és gyakran nem áll belőlük rendelkezésre elég friss adat.
Visszatérve a friss adatokra:
Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.
A múlt hónapban 72 000 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 9,8 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 89,6 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 7,2 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk.
AZ ÁLLÁSKERESŐK 46,0 SZÁZALÉKA SEMMILYEN PÉNZBELI TÁMOGATÁST NEM KAPOTT.
Azzal, hogy hosszabb időre lezártuk az országot, bezárattunk rengeteg helyet, és egész iparágaknak megtiltottuk, hogy dolgozzanak, a gazdaság érdemi visszaesésével kell számolnunk. Azt nem tudjuk még pontosan, hogy mekkora lesz a visszaesés, ez számos dologtól függ.
Valószínűleg csak júliusban fogjuk jobban látni, hogy mi történt tavasszal a munkaerőpiacon. Azt tudjuk, hogy az állam szerint április elején naponta négyezer embert rúgtak ki, márciusban pedig 56 ezer embernek szűnt meg a munkája. És nagyon sok embert rúghattak ki áprilisban is, 428 ezer főre ugrott a potenciális munkaerő-tartalék.
A kormány különféle programokkal igyekszik meggátolni, hogy még több embert bocsássanak el, illetve elősegíteni, hogy a már kirúgottaknak legyen munkája. A járulékkedvezmények és a nemzetközi viszonylatban soványka rövidített munkaidős bérpótlás mellett a napokban bejelentettek egy 80 milliárd forint keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programot is. Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar támogatások összességében túl szűkmarkúak.
A két fogalom nem ugyanaz, más a definíció, teljesen eltérő az alkalmazott mérési módszer, míg ugyanis a nyilvántartott álláskeresők adatai az NSZF nyilvántartásán alapulnak, a munkanélküliek KSH által publikált száma lakossági kérdőíves kutatásból származik. Mindkét statisztikának vannak előnyei és lényeges korlátai is, de a kettő együtt többet mond, mint bármelyikük egymagában.
NFSZ-nél nyilvántartott álláskereső a KSH magyarázata szerint az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart.
Munkanélküli nálunk az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd. Ezt a definíciót használja Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is.