A koronavírus-járványra adott egyik első gazdasági reakció a kormány részéről az volt, hogy hitelfizetési moratóriumot hirdetett, vagyis felfüggesztette az adósságok törlesztését. Ez fölveti a kérdést, hogy egy évtizeddel a magyar gazdaságot megrázó előző adósságválság után milyen szinten volt a magyar cégek és háztartások eladósodása az újabb válság előtt.

De mennyire komoly probléma a háztartások eladósodása Magyarországon, ha egyáltalán probléma? Mit okoz ez a legszegényebb társadalmi rétegben? Milyen egyenlőtlenségek vannak eladósodás és eladósodás között? És mit hozhat ezekben a folyamatokban a koronavírus okozta gazdasági válság?

Ezekről a kérdésekről a témáról a járvány előtt átfogó tanulmányt kiadó Periféria Központ egyik kutatójával, Pósfai Zsuzsannával, és Béres Tiborral, az Autonómia Alapítvány programfelelősével beszélgetünk.

A következőkben ízelítőként közöljük az interjúnk egy rövid, szerkesztett részletét.

Ezek a folyamatok, amikről beszéltünk, még a mostani válság előtti folyamatok voltak, de most itt vagyunk egy újabb gazdasági válságban, amit a koronavírus-járvány okozott. Ez hova vezet majd, mit okoz majd hitelfelvétel-eladósodás vonalon. Egy ideig most nem kell senkinek törlesztenie, de általában a válság mit okozhat?

Pósfai: Szerintem a nem teljesítő hitelek növekedését és általában mélyebb eladósodást fog valószínűleg okozni, főleg azért, mert a legtöbb kormánnyal ellentétben a magyar kormány semmilyen közvetlen támogatást nem ad azoknak, akik elvesztették a jövedelmüket. Ők mindenféle hátralékba fognak kerülni, informális kölcsönöket fognak fölvenni, hiszen aki elvesztette most a munkáját, az a bankoktól nem fog hitelt kapni. Ez pedig megint ugyanaz a spirál, amiről az elején beszéltünk, hogy aki eleve rosszabb helyzetben van, az csak rosszabb feltételekkel tud pénzhez jutni, és ez most biztos nagyon erősen fog érvényesülni. Szóval hiába vannak azok az intézkedések, hogy maximum 5,9 százalék THM-el személyi kölcsönt lehet kapni, nem lesz olyan bank, amelyik állás nélkül bárkinek hitelt fog adni. Ez a gyakorlatban nem fog működni.

Plusz a hiteltörlesztési moratórium azokra nem vonatkozik, akiknek már korábban felmondták a hitelszerződést, tehát akik előtte is a legrosszabb helyzetben voltak, azok továbbra sincsenek kisegítve. Aztán lejár az év végén a moratórium meg a maximált kamat, utána megint fizetni kell, esetleg magasabb kamatokkal a hiteleket, ez pedig sokakat bajba fog sodorni. Plusz aztán az egész hátralékos helyzet: A rezsihátralékokkal is az van, hogy a 2008-as válság után is felment az összes háztartás 25 százalékára azoknak a száma, akiknek hátraléka volt, aztán ez lement 13-15 százalékra, de valószínűleg most megint föl fog majd menni.

Akkor azt mondod, hogy 2021 januárjától, amikor lejárnak a most bevezetett moratóriumok, akkor gyakorlatilag megint lesz egy hitelválság?

Pósfai: Elképzelhető. Attól függ, hogy mennyire lesz újra munkájuk azoknak, akik most elvesztették, de szerintem elképzelhető, igen.

(A technikai segítségért hálás köszönet Lengyel-Szabó Péternek)