Ahogy a koronavírus egészségügyi, úgy a tőkepiaci megítélésében is hullámok, hirtelen hangulatváltások tapasztalhatóak, elég rövid távon gondolkodtunk, hol nagyon megijedünk, hol túlzottan is optimistává válunk. A Hold Alapkezelő szakemberei szerint elsősorban a fiatal amerikai befektetők rengeteg vásárlása miatt a tőkepiaci árak hamar felfelé indultak, de az igazi izgalmak most következnek.
Olyan tőzsdét, mint amilyet az elmúlt három hónapban láthattunk, még senki nem látott, hiszen kevesen dolgoztak elemzőként, vagy befektetőként száz éve a spanyolnátha idején.
Úgy indultunk neki ennek az évnek, hogy az idei biztosan jó év lesz. Aztán jött egy katalizátor. Hirtelen vége lett az egy évtizedes pozitív ciklus végső fázisának. Onnantól pedig egyetlen külső faktor, a vírus mozgatott mindent
- mesélték a Hold Alapkezelő szakemberei (Bilibók Botond, Cser Tamás és Móricz Dániel) egy online háttérbeszélgetésen.
Eleinte a piacok nem akartak tudomást venni a mindent megváltoztató új helyzetről. A befektetők mintha nem láttak volna időhorizontot, mindig csak a következő hetekkel foglalkoztak:
A befektetési alapkezelőknek, elsősorban az abszolút hozamú megközelítésben gondolkodóknak a volatilitás kedvez, jobban lehet keresni akkor, amikor nagyok a hangulatváltozások, ilyenkor lehet kockázatot csökkenteni, illetve kockázatot növelni, az elmúlt hetekben például már a Holdnál is tapasztalható volt némi tőkebeáramlás.
De ez azért összességében szokatlan volt a szakembereknek. A nagy válságok, az esések idején a tapasztalatlanok nem szoktak vásárolni, most pedig mintha fű-fa-virág részvényt vett volna itthon is, de főleg az USA-ban .
Az a kisbefektető, aki márciusban beszállt, eddig valóban jól is járt, mert felpattantak az árak.
A vásárlásban azonban feltűnt egy új, egy generációs különbség, most elsősorban a megelőző évtized hosszú emelkedéséből kimaradók, elsősorban a fiatalok döntöttek úgy, hogy most beugranak.
Ahogy megnőtt a pénzmennyiség, mert az emberek, a cégek méretes támogatásokat kaptak a költségvetésektől, viszont tartott a nagy lezárás, úgy tűnt, hogy sokan szinte ahelyett tőzsdéztek, hogy másra költsenek.
Az ilyen kalandor befektetőktől akár 100 milliárd dollár is mehetett opciókba, ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett alapokba), bitcoinba. A profik azt mondták, hogy ez hülyeség, túl optimista a piac, de a kisbefektetők ezerrel vásároltak. Hosszabb távon persze igazuk lehet, de kicsit korainak tűnt ez a nagy derűlátás. hiszen egy ennyire negatív világjelenség már 2-3 hét esés után optimizmusba fordult.
A kisbefektetőknek kedvezett egy termékinnováció is. Vagyis az, hogy aprópénzzel is lehetett kockázatot vállalni. Hiába volt 2500 dollár az Amazon-részvény, 10-20 dollárért is lehetett venni töredék-részvényeket. A kisbefektetők és a fiatalok aktívabbak lettek, a hatalmas megtakarításokkal rendelkező idősebb generáció (a baby boom idején született boomer-generáció) viszont nem vásárolt, a részvényalapokból kiment a pénz, a Bank of America vagyonos privát ügyfelei inkább eladók voltak.
Vajon jól tették-e azok, akik nagyon gyorsan beszálltak? A Hold munkatársai szerint ez sok mindenen múlhat, de például izgalmas, hogy mi lesz középtávon az inflációval. A kötvénypiac most úgy áraz, hogy tartósan alacsony lesz az infláció, az Egyesült Államokban például a következő 10 évre, évi 1,3 százalék.
De ez nem biztos, hogy így lesz,
felerősödhet a geopolitikai mozgás, visszaszorulhat a nemzetközi kereskedelem, vagyis éppen az a globalizáció kapott egy újabb nagy pofont, ami az alacsony infláció egyik fő oka volt.
Ráadásul nagyon sok stimulus érkezett a gazdaságba, főleg a keresleti oldalra, de közben kínálati probléma is van, ami erősítheti az inflációt (ha nagy a kereslet, szűk a kínálat, akkor emelkedhetnek az árak), vagyis a megtakarításokban a reáleszközök (részvények, nyersanyagok, ingatlanok) szerepe nőhet.
Érdekes helyzetet teremtett az is, hogy amit nem vettek az emberek, annak összeomlott az ára (turizmus termékei), amit vettek, annak felment (liszt). Az állandó súlyokkal operáló inflációs kosárban ez a két hatás kiegyenlítette egymást, de a megélt infláció nagyobb lehetett.
A koronavírus tartósan beleszólhat a geopolitikai helyzetbe is. Egy ideje ez már zajlik: a kínai gazdasági és katonai erő közelíti az amerikait, kezd kétpólusúvá válni a világ.
A fejlett országokban viszont sokan rosszul jártak, ők újraelosztást szeretnének, ehhez pedig vagy a leggazdagabbaktól (baloldali fordulat), vagy a sokat gyarapodó fejlődő világtól (populista, protekcionista, külső ellenséget kereső irányzatok) lehet elvenni.
Az Egyesült Államokban például egyre hangsúlyosabb és egységesebb a Kína-ellenesség, nemcsak a republikánusok, de a demokraták körében is.
A gazdagok ostorozásánál ugyanis nagyobb belső népszerűséget lehet szerezni a külföld-ellenességgel, ami alighanem az elnökválasztás után is velünk marad, se Donald Trump, se Joe Biden nem lépne ebben vissza.
November előtt most Trump rosszul áll, retorikában próbál még keményebb lenni Kínával szemben, hiszen ebben hitelesebb is, mint a demokraták. mindenesetre ,ami hosszabb távon országok közötti rivalizálás, az rövid távon még választási kampányfogás is.
(Borítókép: Dolgozók ünneplik a záró csengőt a New York-i tőzsdén 2020. május 22-én. Fotó: Brendan McDermid / Reuters)