15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot. Mint azt Matolcsy György MNB-elnök bejelentette, korábban négy évig volt 0,9 százalék az alapkamat.

Már ekkor is nagyon alacsonynak számított a hazai szint, így amikor elindult a koronavírus, a környező országok ugyan bátran kamatot tudtak csökkenteni, de Magyarország már nem nagyon tudott, úgy tűnt, hogy erre már nincsen tér.

Most ezzel az egyszeri, jelképesnek szánt lépéssel mégis még lejjebb ment a jegybank, aminek határozottan gazdaságélénkítő szerepe van.

Matolcsy György továbbra is abban bízik, hogy az év egészét tekintve 0,3-2 százalékos pozitív gazdasági növekedést hozhat Magyarországon. A második negyedév (ezt még nem fejeztük be) a jegybank prognózisa szerint 7 százalékos visszaesést jelenthet, de az első negyedév 2,2 százalékos növekedése és a harmadik, illetve a negyedik negyedév remélt V alakú felpattanása kihozhatja ezt a pozitív számot.

A jegybank szakemberei hangsúlyozták, adatvezérelt döntést hoztak, de nem indul újabb kamatmérséklési ciklus, és az árstabilitás lehetővé tette a lépést.

A nagy kockázat természetesen az, hogy a még alacsonyabb kamatok mellett nem gyengül-e újult erővel a forint. Az első reakciók alapján lehetett is némi forintárfolyam-esést észlelni, de természetesen a következő napok szintje lesz a fő kérdés. A vállaltan optimista lépés kissé hazárdjátéknak tűnik, de bízunk benne, hogy nem kezd el a magyar deviza vészesen gyengülni.

Az intézkedést bemutató sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a betéti ráta -0,05 százalékon, a hitelkamat 1,85 százalékon maradt.

Első gyorskommentárjában az Equilor Zrt. emlékeztetett rá, hogy az alapkamat az elmúlt években veszített jelentőségéből, viszont az MNB az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat, ez nagy valószínűséggel a továbbiakban is így lesz, tehát a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Összességében mérsékelten likviditást szorít ki a jegybank a mai döntésével. 

Az MNB a GDP-prognózisával kapcsolatban elárulta, jövőre 3,8-5,1 százalékos, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalékos bővülést vár. Májusban mindössze 2,2 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex éves bázison, mely kétéves mélypont, ugyanakkor az alapfolyamatokat jobban tükröző maginflációs mutató jóval magasabban, 4 százalékon, a jegybank által kiemelten követett, adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig 3,5 százalékon állt.