Lábon lőheti magát Magyarország, ha elhisszük, hogy a határnyitások után már nem kell támogatni a hazai turisztikai szektort – vélik a kétségbeesett fővárosi szállodások, vendéglősök. Bár az inkább belföldi utazókra építő vidéki turisztikai szolgáltatók már valóban éledeznek, a főleg külföldiekre számító fővárosi helyek még szenvednek.
Június végével lejárt a hazai idegenforgalmi szektor járulékmentessége. A szakma szeretett volna hosszabbítást kérni, azzal érvelve, hogy támogatás nélkül nagy bajba kerül az ágazat, sokan veszíthetik el a munkájukat.
Azt hallottuk, hogy a kormány eleinte mintha hajlott is volna a hosszabbításra, de végül egyre inkább az terjedt el a vendéglősök körében, hogy mivel nyílnak a határok, a vidéki turizmus pedig valamelyest beindult, a kormány már inkább elzárkózik a járulékhosszabbítástól. Végül így is történt,
június 30-ig nem történt semmilyen hivatalos bejelentés, július 1-től a régi rend érvényes, a legfontosabb segítségnek tartott járulékmentesség elvész.
Ahol az éttermek az újranyitás idején alkalmazott munkabeosztása lehetővé teszi, még a kurzarbeittal enyhíthetnek a tulajdonosok a terheken.
A szakma állítólag levelekben, találkozókon, mindenféle lobbieszközzel azzal próbált érvelni, hogy a magyar GDP 13 százalékát adó (a hivatalos statisztikák szerint valójában egy számjegyű GDP-arányt adó), több mint 400 ezer ember megélhetését biztosító ágazat még egyáltalán nem egészséges. Ezért három fronton reméltek segítséget:
A kormányzati hozzáállás szerint azonban nem lehet szelektíven segíteni, nincs olyan, hogy a budapesti vagy a külföldiek hiányától jobban szenvedő soproni vendéglátósok kapnak kedvezményt, míg a balatonfüredi vagy a gergelyiugornyai, full kapacitással működő apartmanok, éttermek nem, mert ők tele vannak.
Pedig ahogy az egyik hazai szállodatulajdonos mesélte:
Valóban megnyitottuk az országot, de az emberekben még ott van a félelem, sem a turisták, sem a légitársaságok még nem indultak el igazán külföldre, a csoportos utazások, a rendezvények inkább csak tavasztól indulhatnak be, és ebben az időszakban a nyitvatartás olykor nehezebb, mert többe kerül, mint a további zárvatartás. Márpedig a főváros most vendéglátói szempontból nem egy világvárosra, inkább a Farkasréti temetőre emlékeztet.
Az egyik általunk hallott átmeneti ötlet szerint éppen ezért legalább szelektíven érdemes lett volna fenntartani a járulékmentességet. Vagyis mivel a NAV online rendszerében július 1. után az adóhatóság amúgy is látja, hogy kinek mekkora a forgalma, akinek már visszatért a régi szintre a bevétele, az ne kapjon segítséget, de akinek szüksége van rá, az kapjon, mert különben sok elbocsátás lesz.
Saját tapasztalatunk szerint az ágazat valóban eléggé vegyes helyzetben van. A főváros van nagyobb bajban. A szállodák, a nem a belföldiekre szakosodott éttermek próbálkoznak,
Egyelőre nagyon kevés Magyarországon a külföldi, repülővel alig jönnek (még az év végén is csak 25-30 százalékos utasforgalommal kalkulálnak a szakemberek), és a környező országok is megpróbálják inkább otthon tartani az állampolgáraikat.
Vannak országok, melyek különféle ajándékutalványokkal ösztönzik állampolgáraikat az otthoni költésre, Bécs például 25-50 eurós gasztroutalványokkal.
Vidéken érdemben jobb a helyzet,
elég jók a nyári foglalási előrejelzések, hiszen most a magyarok sem annyira mennek külföldre, de élményekre, kikapcsolódásra már vágynak, így például a balatoni szezonnak elég jók az esélyei. De azért még itt sem könnyű sokaknak.
Magyarország komoly kampányt folytat a belföldi turizmusért, amely kedvezhet a vidéki szolgáltatóknak, de például a vidéki szállásadók egyelőre még jelentős kedvezményeket kénytelenek adni ahhoz, hogy vendégeket csalogassanak, miközben a munkaerő foglalkoztatása jelentős költséggel jár.
Ahogy hallottuk, az állami aktorok úgy érzik, hogy a szakma már megkapta a kellő segítséget,
ha a vendéglátósoknak adnánk, akkor majd kérnek a fodrászok, az optikusok, illetve a fogorvosok is, vagyis mindenki másnak is adni kellene, aki elszenvedi a kevesebb vendégből eredő jövedelemcsökkenést.
Az éttermesek szerint ez azonban nem igazságos érv, mert például a fodrászatokban egyáltalán nincs akkora visszaesés, mint a külföldi vendégeket kiszolgáló éttermekben.
Az állam nagyon szeretné megnyomni a kampányt, Magyarország a járványtól kevésbé sújtott országok közé tartozott, ezek pozitívumok, de azon valójában semmi nem segít, ha negyedannyi ember indul el.
Adófizető oldalról természetesen az üdvözlendő és indokolt, ha az állam óvatos az adókedvezményekkel, a támogatásokkal, a közpénzekkel. Igaz, van abban egy elég furcsa kettős mérce,
más rovására azért nem ilyen óvatos az állam a rendkívüli intézkedésekkel,
emlékezhetünk, hogy a banki moratórium rögtön év végéig és nem csak június végéig szólt. Pedig a turizmus a hivatalos kommunikáció szerint kiemelt terület, amellyel ambiciózus tervei vannak a kormánynak.
Mindig az a kérdés, hogy mivel nyer többet az ország, a turisztikai kapacitások és munkaerő megmentésével vagy az óvatosabb költségvetési kiadásokkal.
A vendéglátósok szerint természetesen az előbbivel, hiszen a válságból történő kilábaláshoz hosszabb időre lesz szükség, de a gazdasági újrakezdés és talpra állás időszakában is fontos lenne az állami segítség. Mert bár a nemzetközi turizmus igazán csak akkor fog újra indulni, ha a járvány az egész világon igazoltan lecseng, illetve lesz vakcina, de nagyon jó lenne akkor felkészülten várni a külföldieket.
Borítókép: Index Fotós: Ajpek Orsi