Bár 2003 óta létezik az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) rendszere, igazán a 2010-es évek közepén pörgött fel a cégeknek munkahelyekért cserébe juttatott ingyen pénz osztogatása.
Az EKD lényege, hogy a kormány vissza nem térítendő támogatást ad a beruházások támogatására, hogy így hozzon létre új munkahelyeket. Bár eredetileg a külföldi cégek idecsábítására találták ki az EKD-t, egy ideje már magyar cégek is kaphatnak támogatást. Az eredeti konstrukció szerint a támogatott cégeknek vállalniuk kellett bizonyos számú új munkahely megteremtését, de újabban már absztraktabb, nem számszerű vállalásokat is tehetnek (pl.: infrastruktúrafejlesztés), nem kell ígéretet tenniük feltétlenül új pozíciókra. 2016 óta meredeken növekszik évről évre a cégekre (elsősorban multikra, azon belül is a német vállalatokra) öntött milliárdok száma, tavaly már meghaladta a 100 milliárd forintot az EKD-költés.
A külügy irányítása alatt álló Nemzeti Befektetési Ügynökség már az idén is aláírt több mint 43 milliárd forint értékben EKD-szerződéseket.
(Igaz, ezek között több olyan is van, amelyet már a tavaly bejelentettek a sajtóban.) A frissen kikerült lista szerint az utolsó szerződést június 6-án írták alá a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Zrt.-vel 11 milliárd forint támogatás megítéléséről, a német cég autóalkatrész-gyártó üzem kapacitásbővítését vállalja, amely a tervek szerint 460 munkahelyet fog teremteni. Ezzel egyébként a Thyssenkrupp ismét felkerült a legnagyobb EKD-pénzek listájára önmagukat megelőzve ők kapták a 4. legnagyobb támogatást a Mercedes, a BMW, és a MOL után.
Ráadásul 2020 első 6 hónapjában már 5 olyan cég is kapott támogatást, akik nem vállalták, hogy új munkahelyeket hoznak létre.
A hivatalos indoklás szerint nem szükséges új munkahelyeket létrehozni a támogatási jogosultság érdekében, elég „a már meglévő foglalkoztatotti létszám fenntartása, valamint a vállalati bérköltség és árbevétel növelése kiemelten fontos szerepet kap.” Hozzá kell azt is tenni, hogy egy üzem bővítése számos módon hozhat létre munkahelyeket, hiszen ha bővül a termelés, akkor például a beszállítóknál is vehetnek fel új embereket. Viszont az új rendszerben ha van is bármilyen számonkérési kritérium a támogatott cégekkel szemben, akkor az a nyilvánosság számára nem ismert.
Összesen 13 milliárd forintnyi támogatást osztott ki a kormány már az idén az új jogcímen, egy kínai és négy német cég kapott munkahely-teremtés nélkül pénzt, ebből négy autóipari vállalat.
| Cég | Ország | Vállalás | Támogatás (millió forint) |
| Wescast Hungary Autóipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság | Kína | Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, Vasöntés, Fémmegmunkálás |
839 |
| Schaeffler Savaria Korlátolt Felelősségű Társaság | Németország | Elektormos gépjárművek hajtásláncainak fejlesztésére és gyártására irányuló új létesítmény létrehozatala |
5 077 |
| Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság |
Németország | Technológia-intenzív gyártás kiterjesztése és járműipari fejlesztési központ létrehozása |
2 651 |
| OTTO FUCHS Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság | Németország | Alumínium kerékgyártó kapacitás bővítése | 1 846 |
| Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Korlátolt Felelősségű Társaság |
Németország | Európai Akkumulátor Gyártási Kompetencia Központ létrehozása és szerszámgép összeszerelés kapacitásbővítése |
3 370 |
A többi, új munkahelyre tett vállalással az idén eddig megítélt támogatás összesen elméletileg 2713 munkahelyet fog teremteni.
Tehát ha a teljes költést leosztjuk, akkor eddig 16 millió forintra árazta be 2020-ban a magyar állam az EKD-val létrehozott munkahelyek darabját.
Az eddig kiosztott 43 milliárd forint majdnem felét német cégek kapták, akik az idén is a fő kedvezményezettei az EKD-pénzeknek. Így oszlanak meg eddig a 2020-as szerződések:
Látható, hogy az idén eddig aláírt EKD-szerződésből 14-ből hatot a németek vittek el,
tavaly is az összes EKD-szerződés harmadát német cégekkel írták alá, nagyon úgy néz ki, hogy ez a trend az idén is folytatódik.
Természetesen kérdéses, hogy mennyi pénz kerül majd összesen kiosztásra, azonban elég biztosak lehetünk benne, hogy a koronavírus nem hogy visszavetni nem fogja, de valószínűleg meg is dobja majd az idei EKD-költéseket. Az EU-nak leadott konvergenciaprogram szerint idén 235 milliárd forintot, jövőre pedig 136 milliárd forintot tervez költeni összesen a kormány munkahelyteremtésre, azt nem tudni, hogy ebből mennyit tesz ki az EKD.
Mindenesetre a kormány egyik visszatérő kommunikációs panelje a járvány kezdete óta az volt, hogy annyi új munkahelyet hoznak létre, ahányat a járvány tönkretett. Bár korábban már a kormánnyal szemben finoman szólva sem túl kritikus Állami Számvevőszék, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is azt javasolta, hogy gondolják át a munkahelyteremtő pénzosztogatást, hiszen a munkanélküliségi ráta nem indokolja azt, most a járvány miatt ismét emelkedik a munkanélküliek száma.
Az OECD azzal számol, hogy a magyar munkanélküliség 2020-ban 7 százaléka fölé kúszhat, és 2021 végére fog visszatérni a járvány előtti 4 százalék alatti szintre. Azonban ha újult erővel támad a koronavírus, azaz egy második hullám söpör végig a világon, akkor akár a 10 százalékot is megközelítheti a 2020-as magyar munkanélküliségi ráta.
Bárhogy is lesz, az autóiparnak mindig nyitva lesz az állami pénzcsap, ezt Orbán Viktor személyesen jelentette be, amikor az Audi magyarországi üzemébe látogatott.
A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a magyar kormány hajlandó a zsebébe nyúlni, ha a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülni a győri Audi.
A kérdést viszont bonyolítja, hogy már akkor téma volt – többek között az Audinál is – az „átstrukturálás” (lényegében leépítés), amikor a koronavírusnak még híre sem volt. Ráadásul két nagy autóipari beruházást is felfüggesztettek az elmúlt időben, a Mercedes-gyár bővítését, és a debreceni BMW-gyár építését, ebből a Mercedes-gyár felfüggesztése még bőven a járvány előtt történt.