A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek, olvasható a KSH friss kiadványában.
A jelentés szerint 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50 százalékkal.
Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.
Ez azonban nem magyar sajátosság, a szülőkkel élő felnőtt gyermekek aránya több uniós tagállamban, például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is emelkedett. A fiatalok jelentős része tanulmányaik folytatása alatt még a szüleivel él, a 18–24 évesek körében magas, 61 százalék a tanulók aránya. A munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat, ugyanis a szülőkkel élő 25–34 évesek 72 százaléka-a teljes, 4,5 százaléka pedig részmunkaidős állást vállalt 2019-ben – olvasható a KSH kiadványában.
Az északi országokban hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek, mint például a dél-európai országokban, ahol gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat. Erre utal az is, hogy 2019 folyamán az Európai Unióban jellemzően az északi országokban, közülük is elsősorban Svédországban költöztek a legfiatalabb korban (17,8 év) a szülőktől külön háztartásba, Horvátországban (31,8 év), Szlovákiában (30,9 év) és Olaszországban (30,1 év) pedig a legidősebben.