Tovább növeli a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket a távmunka elterjedése, derült ki az IMF egy friss tanulmányából, amiről a Quartz számolt be. 

A koronavírus-járvány hatására világszerte robbanásszerűen nőtt a távmunkázók száma, csakhogy nem mindenki tud együtt mozogni ezzel az új trenddel. Az IMF az általa vizsgált 35 országban azt találta, hogy mintegy 100 millió embernek nehézséget okoz felülni az új trendre; vagy azért, mert a munkaterülete miatt nem megoldható, vagy azért, mert nincs internet-hozzáférése. Ők összesen a munkaerő 15 százalékát teszik ki.

A legkevesebben a 15-29 éves korcsoportból mondták, hogy tudnak otthonról dolgozni, különösen azok, akiknek nincs felsőfokú végzettsége. A nőket is nagyobb mértékben érinti a probléma, mint a férfiakat, hiszen nagyobb arányban dolgoznak például a járványhelyzettől fokozottan érintett vendéglátásban és a kereskedelemben. 

A távmunkára való képesség nagyon különbözik országonként, akár még ugyanabban az iparágban is, és korrelál az egy főre eső GDP-vel. Ez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban a háztartások több mint felében nincs is otthon számítógép, a gazdaságok szerkezetében is túlsúlyban vannak a csak személyesen végezhető munkák. Szintén óriási különbségek vannak a legjobban és a legalacsonyabban fizetett munkák között a távmunka szempontjából.

A kutatók szerint ez is bizonyítja, hogy megfelelően célzott támogató intézkedések nélkül a járvány növeli a meglévő egyenlőtlenségeket, ezért a bértámogatások kiszélesítését, az oktatás, készségfejlesztés támogatását és a digitális hozzáférés segítését javasolják az országoknak.