Jövő januártól minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz, így körbeszámlázással sem lehet majd kikerülni a nagy összegű megbízások esetén a kisadózó vállalkozók tételes adójának új, 40 százalékos emelt adókulcsának alkalmazását – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.
Szerinte a változtatásra azért volt szükség, mert a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások visszaélnek, emiatt pedig a tisztességes piaci szereplők, a katát rendeltetésszerűen használók és a munkavállalók védelmében lépni kellett.
Izer Norbert elmondta, az elmúlt időszakban kifejezetten káros folyamatok indultak el: több száz vagy akár ezer fős cégek is a katát vették igénybe, ami a tisztességes piaci szereplőket és az államkasszát ért káron kívül azzal járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme megszűnt. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül – hangsúlyozta.
„A legfőbb problémát az adótanácsadók szerint az okozza, hogy a katát visszaélésszerűen alkalmazó céggel egy tisztességes vállalkozás nem versenyezhet. Például 450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, viszont egy tisztességes vállalkozásnak mindez ma több mint 800 ezer forintjába kerül. Nem lehet az a cél, hogy a kormány a kedvezményes adófajtával a néhány cégnek nagy értékű, jellemzően több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy az sem, hogy a katát a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják” – mondta Izer Norbert.
„Jövő januártól pedig már az összes számlaadat befut a kockázatelemzőkhöz, hiszen jövőre már a magánszemélyek részére kiállított számlák adatai is online beérkeznek az adóhivatalhoz. Nagyon csekély az esélye tehát annak, hogy a körbeszámlázás nem akad fenn a NAV kockázatelemzőinek a szűrőjén” – tette hozzá Izer Norbert.
Az előnyök mellett komoly veszélyei is vannak a szigorításnak – erről beszélt a Növekedés.hu-n megjelent interjúban Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte korrigálni kéne a Kata szigorítását.
Nagy beszélt arról is, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a több százezer vállalkozót érintő szigorítást, az Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) nevében egyedül Parragh László képviselte a véleményét. Jelenleg konzultálnak a vállalkozásokkal, tömegesen érkeztek hozzájuk elkeseredett levelek. Az ügyben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is tiltakozott, szerintük az adóemelés csak mélyíti a válságot - tette hozzá.
„A BKIK becslése szerint a 3 milliós határ a katás vállalkozások 20-30 százalékát érintheti. A kormányzati információk alapján azt látni, hogy az új katások több mint egyharmada korábban munkaviszonyban volt, és így lett főállású katás. Ez alapján a BKIK becslése szerint 100 ezer lehet a burkoltan foglalkoztatottak száma” – mondta Nagy.
A BKIK szerint valós a kockázat, hogy az előírások kijátszása miatt nem várhatóak számottevő pluszbevételek a szigorítástól, illetve sokan visszatérhetnek a szürke-, illetve feketegazdaságba. Így összességében komoly a kockázat, hogy jövőre tovább fog nőni az idén 300 milliárd forintra becsült katás adócsalásokhoz kötődő kiesés – mondta Nagy Elek.