„Még ma elutazol, ma este! És ha elutazol, el vagy utazva! Különben véged...!” – szól a Ponyvaregény egyik klasszikus mondata, és tényleg, akik mondjuk augusztus végén elutaztak és a napokban térnének haza, azok ne sok jóra számítsanak. Persze lehet szerencséjük.
A legtöbb görög nyaralás úgy végződik, hogy az utolsó centeket feltornyozva megvesszük a szamaras hűtőmágnest, esetleg egy hűs Mythos sör is legurul, mert a kisboltban az is csak 1,50. Akik szeptemberben érkeznek haza, hasonló számolgatásra kényszerülnek, csak a tét nem a sör vagy a porfogó, hanem a hazaút és a karantént kiváltó tesztek finanszírozása.
Számításaink szerint legrosszabb esetben akár több százezer forinttal is karcsúbb lehet egy család büdzséje, ha az utószezont kihasználva indult nyaralni külföldre, de szinte nullára is ki lehet hozni a dolgot, ha őrült mázlijuk van.
Tételezzük fel, hogy egy család augusztus 29-én indult el nyaralni, haza szeptember 9-én jönnének. Két gyerek közül a nagyobbik nagycsoportos óvodás, a kicsi pedig már kiszállt a babakocsiból. Az iskolakezdés előtt utoljára, a kicsivel először lehet hosszabb útra menni a főszezon után, ráadásul az idén végre Budapestről is van Wizz Air-járat Szantorini szigetére. A görög szigetvilág vírus szempontból is tiszta és biztonságos, tényleg minden abba az irányba mutatott, hogy menni kell.
A határzár azonban felrúgta a terveket. A hazafelé tartó járatot törölte a légitársaság, otthon pedig 14 nap karantén vagy két negatív PCR-teszt közül lehet választani.
DE MENNYIVEL DOBJA MEG A NYARALÁS KÖLTSÉGEIT A VÁLTOZÁS?
A hazaút kerül a legkevesebbe. A törölt járatról ugyanis az utas átteheti magát másik, élő járatra, ennek nincs külön költsége. Így a család az alábbiak közül választhat: hagyja az egészet, és eljön az utolsó pesti járattal három nappal korábban, azaz vasárnap. Ennek alapvetően nincs sok értelme, hiszen három napi szállást elbuknak, és nyilván lenne még látnivaló, konyharuha a hűtőmágnes mellé vagy egy naplemente Oia szélmalmai mellett.
Fontos, hogy járattörlésnél nem kötelező ragaszkodni a kiindulási vagy a célállomáshoz, vagyis Budapest helyett repülhet a család Bécsbe is, ide 8-án van járat. A gép reggel indul, vagyis még aznap haza lehet érni Magyarországra, nem kell plusz egy szállással számolni – a hazajövetelre még visszatérünk. A harmadik megoldás, hogy nem Szantoriniből, hanem Athénból repülnek Budapestre, 9-én. Ebben az esetben meg kell venni a hajójegyet a szigetről a kontinensre, és ha nem jön ki a menetrend, Athénban is el kell tölteni egy éjszakát. Athénból Bécsbe is lehet repülni, ha esetleg ez jobban tetszik a családnak. Az athéni hazajövetel kicsit bumlis és költséges is, nem szólnak mellette igazán jó érvek.
Ha Bécsbe repül a család, onnan még haza kell jutni – pontosabban vissza a pesti reptérre, ha ott parkol az autó. Ideális esetben ez szállás nélkül megúszható, hiszen a szantorini járat ebédidőben landol Bécsben. Így már csak vonatra kell ülni. Budapestre a vonat rendkívül kedvező árú is lehet, a négy jegy kevesebb, mint 15 ezer forintba kerül. Szóba jöhet az a megoldás is, hogy egy rokon vagy barát elautózik a családért Hegyeshalomig, így a vonatjegyet is csak a határig kell megvenni. A rokon nem jöhet át Ausztriába, hiszen akkor kapásból él a 14 nap karantén vagy a duplateszt – hacsak nem a határ közelében lakik, mert akkor átmehet. Sokat nem lehet spórolni a vonatjegyen, így nem biztos, hogy ennek sok értelme van.
Összességében tehát a hazaút pluszköltsége elenyésző: az átfoglalás ingyen van, legfeljebb vonatjegyeket kell venni – olcsó busz jelenleg nem jár Bécs és Budapest között.
Egyszer be kell lépni Magyarországra. Ahol a határellenőrzés után a hatóság kiosztja a piros, hatósági házi karanténra figyelmeztető matricát és felveszi a karanténkötelezett személyek adatait.
De biztos így van?
Annyi bizonyos, hogy a reptéren minden belépőt beazonosítanak, vagyis ha budapesti gépre foglalt át a család, akkor nem úszható meg a matricaosztás. Nem ennyire egyértelmű a helyzet, ha közúton, azaz Ausztria felől vagy Szlovákia felől érkeznek. A határellenőrzés az első napok tapasztalatai alapján nagyon hosszadalmas, gyakorlatilag nincs idő arra, hogy minden egyes utazót megfelelő módon kezeljenek a hatóságok. Az autóforgalomban több órás dugók és torlódások vannak folyamatosan, így van esély arra, hogy a családért a határig elguruló rokon átslisszan (inkább slattyog) majd utasokkal felpakolva visszacsorog anélkül, hogy az autót megállítanák. Vagy a család egyszerűen átsétál a határon – és vagy felmatricázzák őket, vagy nem.
Ha közösségi közlekedéssel utazik a család, akkor elvileg a határon végzik el az ellenőrzést. Buszjárat a határzár miatt nincs, így a vasúti közlekedés adataiból lehet kiindulni. Ennek alapján nem egyértelmű, hogy mi történik a határon. A Bécs-Budapest járatok menetrendje annyiban módosult, hogy a vonatok 15 percet állnak Hegyeshalomban. A vonatok követésére szakosodott oldal, a Vonatdroid adatai szerint a reggeli Rail Jet szeptember 3-án, csütörtökön mindössze tíz percet állt a határon, a MÁV érdeklődésünkre közölte: Hegyeshalomban átlagosan 20-30 percet állnak a vonatok.
Ha utasonként csak egy perc ügyintézéssel számolunk, 20-30 perc alatt csak 20-30 utast lehet lekezelni, űrlapoztatni, adminisztrálni. Lehetséges, hogy mindössze ennyien ülnek a vonaton, de ez azért nem valószínű. A MÁV ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a rendvédelmi szervek az összes vasúti határátkelőnél elvégzik az ellenőrzést. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy határellenőrzésre van kapacitás, de a járványügyi intézkedésre aligha, vagy ha igen, az nagyon alacsony szintű. Ez azt jelenti, hogy vonattal utazva könnyen lehet, hogy el tudja kerülni a család az egész matricázást és karanténba vételt.
Ha mégis megvannak a matricák, a családtagok hivatalosan is hatósági házi karanténba kerülnek, mérlegelni kell a lehetőségeket. Maradhat-e mind a négy fő karanténban? Ha a szülők dolgozhatnak otthonról, akkor ez kivitelezhető, bár a kutyát – ha van – elég nehéz lesz így sétáltatni, de legalább az élelmiszer házhoz szállítás működik.
Ha a home office nem oldható meg, célszerű azt a megoldást alkalmazni, hogy csak egyikük veti alá magát a tesztelésnek. Az, akinek kevesebb a szabadsága. A teszt hatósági ára 30 500 forint, ehhez hozzá kell még adni az Államkincstárnak fizetendő 3000 forint illetéket is, így egy teszt 33500 forint, kettő pedig 64 ezer forint – hiszen az illetéket csak egyszer kell kifizetni. Ez a szabadság ára.
A piac ráérzett a PCR-tesztekre, ezért a magánlaborok elkezdtek lefelé árazni – csak az állam által elfogadott tesztet végző laborokat érdemes nézni. Az árcsökkentés még elég karcsú, de már van olyan cég, ahol csak 19 900 forintba kerül a teszt. Két teszt plusz illeték így 43 ezer forintból letudható. Az látszik, hogy 30 ezer forint felett egyre kevésbé lesz versenyképes egy PCR-teszt ára – a verseny főként Budapesten kiélezett. Emellett persze beindult a marketing gépezet is: mind több cég hirdeti úgy mezítlábas PCR-tesztjeit, mint karanténkimentő teszt. A páros teszthez azonban nem ad kedvezményt.
A Neumann Labs speciális megállapodást kötött az Ibusz utazási irodával. Azok a magyarok, akik az Ibusz által szervezett charter járatokon utaztak, kedvezményesen tesztelhetik magukat: a két teszt ára nekik csak 25 ezer forint. Sajnos a kedvezményt kizárólag beszállókártya felmutatásával lehet igénybe venni.
Könnyen lehet, hogy a család egyik felnőtt tagja sem tud otthon maradni, azaz mindkettőjüknek szüksége van a két negatív tesztre. Ez az, ami igazán és brutálisan megdobja a költségeket. Itt ugyanis nem elég a két szülőt letesztelni, a gyerekeket is kell. A felnőttek ezt az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, ilyenje azonban az ovisoknak nincs. Ha a szülő kéri a maga tesztjét, eljárhat a gyerek nevében is mint gondviselő, és az illetéket is meg kell fizetnie – tájékoztatta az Indexet az Operatív Törzs.
A karantén személyre szól, és vonatkozhat gyerekre is. Vagyis a család mind a négy tagja saját jogán kerül karanténba – ezt az Operatív Törzs is megerősítette kérdésünkre. Emiatt azonban a gyerek nem kaphat felmentést a karanténkötelezettség alól azért, csak mert a szülei negatív teszteket produkáltak.
A gyerekek tesztelése egyébként – ha fertőzöttség miatt szükséges – kiemelten fontos, mert jellemzően rendkívül enyhe tüneteket mutatnak, cserébe képesek fertőzni.
Tehát nincs életkori felmentés a tesztelés alól. A gyerekeket azért kell tesztelni, mert ha a szülők dolgoznak, a kicsik nem maradhatnak egyedül, hatósági házi karanténba pedig nem lehet beküldeni se a bébiszittert, se a nagymamát.
Ha a család mind a négy tagjának be kell mutatnia a két negatív tesztet, ez illetékkel együtt számolva és a legalacsonyabb piaci árat alapul véve 172 ezer forint. Mivel gyerekeket nem tesztel minden labor, ugyanez hatósági árra számolva 256 ezer forint.
Ezt az összeget akkor és csak akkor kell kifizetni, ha a járványügyi hatóság a család minden tagját hatósági házi karanténba küldi. Erre a legnagyobb esély akkor van, ha repülővel jön haza a család Budapestre. Ekkor utazásra, szállásra nem kell költeni, csak tesztre.
Ha a család olyan mázlista, hogy nem akad fenn a közúti ellenőrzésen, vagy a vonaton egy határőr csak megnézi a személyi igazolványukat, de a járványügy nem képviselteti magát, az egész karantént megúszhatják.
Vagyis túlnyomórészt a szerencsén, kis mértékben az egyebeken – vonatozás, hajózás, extra városnézés – múlik, hogy több százezer vagy pár euró pluszt jelent a határzár. Mert azt a szamaras hűtőmágnest, azt tényleg nem lehetett otthagyni.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Nagy Attila Károly / Index)