Index Vakbarát Hírportál

Kinek lesz jó az új home office-szabályozás?

2020. szeptember 4., péntek 14:55

Két napja írtunk arról, hogy hamarosan a Parlament elé kerülhet a Munka törvénykönyv módosítása, amely az otthoni munkavégzés rugalmasabbá tételét célozza. Cikkünkre többen is úgy reagáltak, hogy a 16 100 forintos rezsiátalány semmire sem lesz elegendő.

Ezért szakértői véleményt kértünk a tervezett változtatásokkal kapcsolatban. A Niveus Consulting Group szerint a tervezett összeg fedezi az internet-előfizetés, valamint a rezsiszámlák növekedését. Az átalány jellegű kifizetés minimalizálja az adminisztrációt, ugyanakkor kérdés, hogyan viszonyul például a munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítésekhez.

Fischer Ádám, a cég jogi partnere kiemelte, hogy nem egyszerűen megváltoztatni kell a távmunkára vonatkozó szabályokat, hanem sok szempontból létre kell hozni azokat.  

A Munka Törvénykönyvében ugyan találunk szabályokat a távmunkavégzésre, ezek elég nagyvonalúak és alapvetően arra készültek, ha kizárólag home office-ban dolgozik valaki. Nagyon sok részlet kidolgozatlan, egyáltalán nincsen szabály a részbeni távmunkára, márpedig vélhetően a legtöbb munkaszerződést a home office és az irodai munkavégzés valamilyen kombinációjára szeretnék módosítani. Szintén problémás a home office adójogi szabályozása. Amíg a munkavégzés helyén a munkáltató számos dolgot adómentesen biztosíthat (internet, telefon, hűtés-fűtés stb.), ugyanez nem mondható el az otthoni munkavégzésről.

Jelenleg a távmunka akkor lehetséges, ha erről a munkaszerződésben rendelkeznek a felek, azaz kölcsönös megállapodásra van szükség. Ezen kívül a munkáltató a cégnél dolgozó alkalmazottakat jogosult évi 44 munkanapra otthoni munkavégzésre ’rendelni’ – kivéve veszélyhelyzetben, amikor a kormányrendelet ezt felülírta és korlátlanul lehetővé tette. Az új javaslat a felek alkujára bízná a szabályozást. 

A közös döntést helyes lépésnek tartom, hiszen van olyan munkavállaló, aki nem tud vagy nem szeretne otthonról dolgozni. Szintén problémás lenne, ha a munkavállaló teljesen egyoldalúan dönthetne arról, hogy otthon dolgozik, hiszen a munkáltatónak kell, hogy legyen ráhatása arra, hol dolgozik a munkavállaló – mondta a szakértő.

A javaslat szerint a munkaadó és a munkavállaló közösen határozhatná meg, melyik napokon dolgozhat otthonról. Feltételezzük, hogy ezt előre a munkaszerződésben rögzítik, de egyes munkáltatóknál ennél nagyobb rugalmasságra van szükség. 

Elképzelhetőnek tartanánk például, ha a beosztásra, illetve annak közlésére vonatkozó szabályokat terjesztenék ki a home office, irodai munkavégzés konkrét napjainak megállapítására. Ezzel a módszerrel akár heti szinten is lehetne alakítani az otthoni, irodai munkavégzés arányát és napjait.”

A Niveus Consultung Group szerint nemcsak az a kérdés, hogy ki mikor dolgozik az irodában, de a napi munkaidő beosztása is sokkal nagyobb szerepet kap a távmunkában. A Munka Törvénykönyve jelenleg abból indul ki, hogy a távmunkában dolgozók munkaideje kötetlen. A koronavírus-helyzet viszont pont azt mutatta meg, hogy olyan munkafolyamatok is végezhetők otthonról, amelyek rendes napi munkaidő-beosztáshoz kötődnek, például telefonos ügyintézés vagy adminisztratív feladatok. Kérdés, hogy ilyenkor ezt hogyan lehet nyilvántartani, ellenőrizni, hiszen a munkáltatónak változatlanul kötelezettsége, hogy a heti 40 órás munkavégzési időtartamot nyilvántartsa.

Fischer Ádám úgy véli, a legegyszerűbb ellenőrzési mód a munkavállaló által vezetett munkaidő-nyilvántartás lenne, de akár az eszközök (számítógép, telefon) távoli felügyelete is biztosíthatja annak kontrollját, hogy mennyi időt tölt ténylegesen a munkavállaló a munkájával. Itt azonban nagyon nehéz lesz meghúzni azt a határt, ami a munkáltató ellenőrzési szándékai és a magánszféra védelme között húzódik.

Miután az otthonról dolgozó munkavállalók értelemszerűen nem lesznek jogosultak a munkába járási támogatásokra, igazságosnak tartom, hogy cserébe kaphassanak adómentesen támogatást az otthoni rezsire, ahogy egyébként 2011-ig adómentesen lehetett a munkavállaló otthoni internet-előfizetését kifizetni.

A javaslat alapján a munkáltatónak kell rendelkezésre bocsátania azokat az eszközöket, amelyek a feladatok ellátásához elengedhetetlenek. 

Itt persze felmerül néhány kérdés: meddig terjed ez a kötelezettség, kell-e például nyomtatót adni minden munkavállalónak? A munkavégzéshez adott eszközök adómentes juttatásnak számítanak még akkor is, ha azt magáncélra is lehet használni.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Boston Globe / Getty Images Hungary)

Rovatok