Hátrányosan érinti a vállalkozásokat, hogy jövő évtől szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) – derül ki egy felmérésből, amelyet több mint hatezer vállalkozás megkérdezésével készített a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több egyetemmel együttműködve. Az új KATA-szabályoktól főként a szellemi területeken működő cégek tartanak.

Nagy Elek, a BKIK elnöke közleményében hangsúlyozta: a KATA eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése, emellett fontos szempont a gazdaság fehérítése. A tapasztalatok szerint azonban előfordultak visszaélések is, ráadásul ezt tetézte a koronavírus. A járványhelyzet költségcsökkentési láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak egy részének KATA-s vállalkozóvá kiszervezésével kívánták csökkenteni a közterheket.

A BKIK elnöke egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítás szükségességével, ám problematikusnak véli a fűnyíróelvszerű megoldást. Az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg hárommillió forint feletti részét terhelő 40 százalékos pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a csaknem 400 ezer KATA-s vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá.

A felmérést kitöltők 87 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba.

Nagy Elek kifejtette azt is, hogy az eredendően személyi jellegű kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival (a minimálbér 2013-ban 98 ezer forint, míg idén már 161 ezer forint volt), és annak társadalombiztosítási járulékaival. A bevételi határok felemelése az eredeti hatmillió forintról 12 millióra anélkül történt meg, hogy a társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak volna.

A BKIK szerint konzultációval megelőzhető, hogy a cégek ellehetetlenüljenek a KATA szigorítása miatt.