Bár tovább emelkedett a fő inflációs mutató, az elmúlt hónapokhoz képest az üteme jelentős lassulást mutat - mondta az Indexnek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal mai adatközlése szerint az előző hónapban regisztrált 3,8 százalék után augusztusban átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben. Az adat megegyezik a piaci konszenzussal.

Virovácz szerint a jelentős lassulás mögött egyértelműen az átmeneti és egyszeri volatilis inflációs tényezők (nem maginflációs tételek) alakulása húzódik meg. Havi alapon ugyanis nem változtak az árak, nulla százalékos inflációs közölt a statisztikai hivatal. Az üzemanyagok ára csaknem egy százalékkal mérséklődött havi alapon. Emellett az olyan feldolgozatlan élelmiszerek ára is esett havi összevetésben, mint a húsok vagy éppen a zöldségek, gyümölcsök és burgonya ára. Ezzel szemben ugyanakkor a júliusi jövedéki adó emelés egy része csak az augusztusi inflációban érzékelhető. Erre utal az is, hogy dohánytermékek csaknem egy százalékkal emelkedtek július/augusztus vonatkozásában. Eközben a feldolgozott élelmiszerek ára is tovább emelkedett, ahogyan a szolgáltatások is drágultak. Nem meglepő módon az üdülési szolgáltatások, a kulturális és szabadidős szolgáltatások újabb áremelkedést mutattak, így éves alapon már 4-6 százalékos a drágulás mértéke.

Az ING vezető elemzője úgy látja: mindezek fényében aligha meglepő, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 0,2 százalékponttal emelkedett, elérve a 4,7 százalékot. Ez messze felülmúlja az Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávját, ami 2-4 százalékos inflációt jelent. Ugyanakkor az infláció egy része továbbra is adóváltozásokhoz köthető, így várhatóan az adószűrt maginfláció, ami jelenleg az MNB számára a legfontosabb mutató, a maginflációnál kisebb mértékben emelkedhetett, de továbbra is 4 százalék feletti értéket mutathat. A friss adatok fényében egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jegybank tovább erősítené kommunikációjában, hogy nőttek az inflációs kockázatok és szigorítást helyezne kilátásba, ha a továbbiakban sem enyhülne az árnyomás. Ugyanakkor talán még túl korai lenne szeptemberben kamatemelést várni a jegybanktól, hiszen a következő hónapokban már egyértelműen lassuló árdinamikára lehet számítani a bázishatás, a csökkenő olajárak és a koronavírus okozta erős, kínálati oldalon jelentkező inflációs nyomás enyhülése miatt. 

A teljes fogyasztóiár-indexben az üzemanyagok és dohánytermékek indirekt adóemelésének hatása 0,5 százalékpont volt - olvasható a jegybanki elemzésben az MNB honlapján. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, MNB által számított mutatók - a keresletérzékeny termékek árindexe 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 4,1 százalékon maradt - lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén minimálisan, 0,1 százalékponttal 4,2 százalékra emelkedett augusztusban.