Kedden a Tesla-papírok árfolyama 21 százalékot zuhant, ami az elektromos autógyártó történetének legrosszabb eredménye, miután sok befektető várakozásával szemben a legnagyobb amerikai vállalatokat felvonultató S&P 500-as tőzsdeindexbe nem került be Elon Musk cége. A Tesla papírjai a szerda estére már túljutottak az első sokkon: a napot 10,9 százalékos emelkedés után 366,3 dolláros árfolyammal zárták.

Ha valaki most a 2020-as árfolyamokra néz, akkor az látszik, hogy szeptemberben még a négyszeresét érte egy részvény az év elejéhez képest, a mostani zuhanás és a kihagyás tehát igazságtalannak tűnhet, miközben ez a piaci racionalitás minden szempontból. (A Tesla árfolyamát augusztus végén ötödölték, azaz, akinek volt egy darab Tesla részvénye, kapott még mellé négyet. Ez értékteremtéssel nem járt, az árfolyamot is ötödölték, amivel a legfőbb cél az volt, hogy a részvény még inkább hozzáférhetővé váljon a lakossági befektetők számára).

Felületesen nézve a Tesla a jövő cége, amely az utóbbi negyedévekben már profittermelésre is képes volt, és ahol a világ talán egyik legjobb marketingstratégiájával építik a márkát, valamint technológiailag olyan eredményeket tudnak felmutatni, amely közelinek láttatja az elektromos autózás elterjedését.

Valójában tőzsdei és autóipari szempontból éppen az volt irreális, hogy Musk cégének részvényei eddig gyakorlatilag arra az ígéretre és rajongásra drágultak, amely a cégvezért körbeveszi. Emiatt alakult ki az az ellentmondásos helyzet, hogy miközben legfontosabb piacán, az Egyesült Államokban a legfrissebb adatok szerint alig 1,3 százalékos a márka részesedése az autópiacon, de így is a világ legértékesebb autóipari vállalata, piaci kapitalizációja a keddi zárás után is 307,7 milliárd dollár körül volt. Összehasonlításképpen a sokkal elterjedtebb, korábbi listavezető Toyota konszern esetében ez a mutató csak 182,9 milliárd körül mozog.

A Tesla elképesztő drágulásában komoly szerepet játszott a koronavírus-járvány is, mivel a kialakuló válságban a tőzsdére vándorolt az emberek megtakarításainak egy jelentős része, lévén a negatív, az inflációt jóval alulmúló kamatkörnyezetben semmi értelme nem volt egy bankszámlán tartani a pénzt. A WSJ meg is említi, hogy április és augusztus között az USA-ban népszerű tőzsdei kereskedelmi platformon, a Robinhoodon 560 ezerre nőtt, nagyjából megduplázódott azon felhasználók száma, akik birtokoltak Tesla-részvényeket.

Ráadásul erre rájátszott az is, hogy Európában több ország nagy összegekkel támogatni kezdte az elektromos autók vásárlását (még Magyarországon is indult ilyen program), ez pedig a részvényeseknek fals üzenetet mutatott a piacról. Miközben idén január óta 35 százalékkal estek vissza az autópiaci eladások Európában augusztusig, a villanyautók esetében 45 százalékos növekedést jelentettek az előző évhez képest. A villanyautóknál a kiugró eredményt az alacsony bázis okozta: a növekedés összesen 53 200 eladott autót jelent, a tavaly júliusi 23 400-hoz képest.

Afelett pedig már sokan átsiklottak, hogy az európai piac e-autós eladási listáira a Tesla az első tíz helyre se fért be egyetlen modelljével sem. Ott van viszont a jóval kevésbé népszerű, de az itteni eladásokat uraló Renault Zoe, a Hyundai Kona, valamint a Volkswagen Golf e-változata. Az USA-ban ettől még a Tesla a legnagyobb szereplő, de az e-autópiac valójában csak most indul be, a riválisok erősödő kínálata pedig erodálja a márka fölényét.

A tőzsdei elemzők és nagybefektetők számára viszont sokkal fontosabbak az olyan mutatók, mint hogy a Tesla mekkora profitot termelt és miből. A kép itt is felemás: papíron az elmúlt négy negyedévét nyereséggel zárta a cég. A június végén zárult három hónapban ugyanis a szerb–amerikai fizikus-feltalálóról elnevezett autógyártó adózott eredménye 104 millió dollár, részvényenként 50 cent lett az egy évvel korábbi 408 millió dollár és 2,31 dollár egy részvényre jutó veszteség után.

Csakhogy itt is van egy trükk: az autóeladásokból a társaság bevétele ugyan nőtt, de azzal önmagában még nem termeltek volna profitot, ahhoz kellett a károsanyag-kibocsátási kvótáik eladása. A cégnek – a beszámoló szerint – ebből 428 millió dollár bevétele származott, ami most a vásárlói kedv hanyatlásával jó üzletnek tűnik, de ha újra felpörögnek az autóeladások, a Teslának pedig gyártókapacitást kell felszabadítania, akkor ezeket már nem lesz lehetősége eladni.

A legyártott autók száma egyelőre nagyon alacsony a Teslánál: átlagosan alig 90 ezer darab körül alakult az elmúlt nyolc negyedévben. A tőzsdén viszont a válságok alatt sűrűn bebukó autógyártók esetében inkább a milliós kapacitásokban bíznak, amitől könnyen lehet, hogy egy évtizednyire van a márka – ahogy arra a MarketWatch elemzése is rávilágít.

A mostani döntés egyébként nem jelenti azt, hogy a tőzsde elmúlt éveinek egyik legnagyobb sztoriját hozó Tesla sokáig kimaradna az S&P 500 kosarából. Azt maga az értékelő bizottság is jelezte, hogy bármikor dönthetnek új szereplők felvételéről. De a jelenlegi irreális piaci körülmények között, ahol pusztán az a feltételezés, hogy bekerülhet az indexbe, már azt eredményezte, hogy kilőjön a papír árfolyama, rizikós lépés lett volna a beválogatás, ami biztosan további felértékelődéshez vezetett volna. A gyors, valós képességei felett árazott cégekkel pedig az Enron-bedőlés óta mindenki óvatos.

(Borítókép: Tesla-bemutatóterem New Yorkban. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)