A HR-esek és a munkavállalók egyaránt elégedettek a cégek topmenedzsmentjének válságkezelő munkájával a vírushelyzetben, derült ki egy friss globális munkavállalóiélmény-kutatásból. Bár nem voltak ritkák az elbocsátások és a büdzsémegvonások sem, mégsincs okunk a borúlátásra, hiszen úgy tűnik, a munkahelyek zömében pozitív élményekkel zárták a járványhelyzet első hullámát.
A Kincentric Globális Munkavállalói Élmény Kutatása idén arra a kérdésre kereste a választ, hogy járványhelyzet hogyan befolyásolta a munkavállalók közérzetét, hétköznapjait. A felmérés világszinten 42 ország 10 millió munkavállalójának élményébe enged betekintést. Itthon 21 iparág több mint 132 ezer dolgozójának megéléséről számolnak be a kutatásban részt vevő vállalatok.
De mi okoz nekünk egyáltalán élményt a munkahelyünkön, mi az, amitől jól érezzük magunkat? A kutatás szerint már az állásinterjún fontos az első benyomás, amikor pedig elnyertük a pozíciót, az első egy hétben a pozitív élmények függvényében az is eldől, mennyire fogunk erősen kötődni, elköteleződni a következő időszakban.
Az új belépők sikeres integrálása, azaz az onboarding folyamat pedig azon túl, hogy magának a munkavállalónak is pozitív élményt nyújthat, még az üzleti teljesítményt is fokozza.
A munkáltatóknak tehát érdemes tudatosan alakítani vállalati szinten a munkavállalói élményt, mert a jól felépített, átgondolt stratégia bizonyítottan magasabb üzleti eredményhez vezet. Nemcsak az egyes kollégák, hanem a teljes csapat hatékonysága és elkötelezettsége is hozzájárul az üzleti sikerhez.
A járvány kirobbanását követően a szokásosnál jóval nagyobb nyomás jutott a vezetőknek. Mindenki tőlük várta a megoldást a problémákra és érdeklődve figyelték őket, hogy milyen válaszokat adnak a megváltozott helyzetre.
Kiderült, hogy azok vizsgáztak jelesre, akik a válsághelyzetben sem hagyták magukra a dolgozóikat, akik segítették, támogatták őket a nehéz pillanatokban.
A megváltozott körülmények között a vezetőknek nehéz döntéseket kellett hozniuk, ugyanakkor teljesen új hozzáállásra és viselkedésre volt szükség a dolgozók lelkesítésére és motiválására az új helyzetben. Egyszerű dolognak tűnik, de az elmúlt időszak talán legfontosabb tanulsága, hogy a vezetőnek folyamatosan kommunikálnia kell a kollégákkal.
A kutatás szerint Magyarországon a HR-esek és a munkavállalók túlnyomó többsége (mintegy 80 százalékuk) úgy érezte, hogy a felsővezetés valóban törődik a kollégákkal a válságos helyzetben.
Furcsa szituáció, de az utóbbi fél évben nem egyszer fordult elő, hogy laptopunk képernyőjéről a főnökünk mosolygott vissza ránk, online tartott meetinget, miközben a gyerekei néha-néha integettek a háttérből.
Kiderült, hogy a vezető is éppen olyan földi halandó, mint mi, egy érző lélek, aki nemcsak a családja felé, hanem irántunk is empátiával viseltetik. Onnantól pedig, hogy belépett a képbe az emberi oldal, az elvárásaink is megváltoztak.
„Már tudjuk, hogy empatikus légkörben, megértést és támogatást biztosítva is lehet dolgozni, így innentől kezdve ez lesz a norma. Azok a cégek, amelyek vezetői tudják ezzel tartani a lépést, megkülönböztetőbb munkavállalói élményt, és így erősebb elkötelezettséget érhetnek el”
– mondta Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója, a kutatás vezetője.
Bár a vállalatoknak határozott és sokszor fájdalmas lépéseket kellett tenniük (a cégek 66 százaléka fagyasztotta be a munkaerő-felvételt, 20 százaléka elbocsátásokról döntött, 58 százalékuk a képzési keretet kisebbre szabta), szerencsére
a munkáltatók közel 40 százaléka indított el a munkavállalók jóllétét és a stressz hatékony kezelését támogató programokat.
Ahol pedig létezett már ilyen kezdeményezés, ott a kutatásban nyilatkozó vállalatok 41 százaléka megtartja ezeket a programokat.
Úgy tűnik, hogy a home office sok cégnél megoldás a problémára, és bár a kényszer szülte, hogy a kollégák nagy részét haza kellett küldeni dolgozni, bevált, sőt eredményesnek is tűnik az otthoni munkavégzés.
Világszinten a vállalatok 55 százaléka készül aktívan a jövőre, és 36 százalékuk tervezi a Covid után is biztosítani az otthoni munkavégzés lehetőségét, mutat rá a Kincentric globális kutatása. Ez nagy szám, az előrejelzések szerint Európában még magasabb, 40 százalék lesz azok aránya, akik legalább részben home office-ban folytathatják a munkát.
Az otthon maradt dolgozóknak azonban a munkában nyújtott segítség mellett lelki támaszra is szükségük van. Egyértelművé vált, hogy
muszáj kezelni a krízishelyzet okozta pszichés nyomást,
nem véletlen tehát, hogy a megkérdezett cégek 56 százaléka fektetett munkavállalói jóllétet biztosító szolgáltatásokba a válságmenedzselés részeként.
A járvány utáni világban ugyanúgy szükség lesz inspiráló, törődő, elkötelezett vezetőkre, éppen ezért prioritássá válik a felső- és középvezetők fejlesztése. Jelenleg az itthoni vállalatok kevesebb mint fele érzi úgy, hogy a vezetői készen állnak, pedig a munkavállalói élmény szempontjából meghatározó az is, ahogy a felsővezetés kommunikál a dolgozókkal.
Júniusban a magyar vállalatok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már a jövőre készülnek, kísérleteznek a válság utáni időszakban fenntartható működés megoldásaival. Minden tizedik cég már be is vezetett néhányat ezekből az új programokból. Az új technológiák szintén elengedhetetlenek lesznek a jövőbeli sikerekhez, az olajozott működéshez. Éppen ezért 2021-ben minden második vállalat fog új technológiába fektetni, míg 61 százalékuk tervez a digitális megoldások gyorsabb bevezetésére koncentrálni.
Meglepő adat, hogy a vállalatok 38 százaléka vélte úgy, hogy kezelik a helyzetet, kivárnak és vissza szándékoznak térni a megszokott működéshez.
„Az igazán úttörő vállalatok nem hisznek benne, hogy visszatérhetünk a régi kerékvágásba. Ők már alakítják, tesztelik, sőt be is vezetik a programjaikat, folyamataikat az új világ normáihoz igazítva”
- mondta Köcse Bálint, a Kincentric magyarországi vezetője.
(Forrás: Kincentric Globális Munkavállalói Élmény Kutatás 2020)