Októberben felállhat az Európai Unió egységes országbesorolási rendszere, amelyet Magyarország egyelőre nem akar bevezetni. Az egyet nem értés oka az utazás szabadsága.
Október 13-án tárgyalja és ratifikálja az Európai Unió általános ügyek tanácsa az Európai Bizottság egységes országbesorolását tartalmazó javaslatát. A javasolt rendszert Írország hajlandó lenne átvenni, hazánk azonban eddig elzárkózott az ötlettől. Az egységes rendszerben Magyarország piros lenne, de ezzel együtt is jobban járnánk az átlátható rendszerrel.
Napról-napra nő azoknak az országoknak a száma, ahová Magyarországról csak korlátozásokkal lehet beutazni. Tegnap délután Görögország is szigorított, hazánkból már csak negatív pcr-teszttel lehet belépni az országba – ez azt jelenti, hogy a repülőgépre már fel sem lehet szállni teszt nélkül. Görögország mellett Írország, Nagy Britannia, Észtország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Finnország, Ciprus, korlátozásokkal Németország - itt nem országokra, hanem régiókra bontva kezelik az utasokat, tehát aki Budapestről megy Németországba, az házi karanténba kell vonuljon – Belgium és Hollandia is felkiáltójelet tett Magyarország mellé.
Minden ország maga határozza meg a beléptetés szabályait, így van ahol ki lehet váltani teszttel a karantént, van ahol azonban nem. Az sincs kőbe vésve, hogy zöld-sárga-piros, A-B-C vagy bármilyen, három szintű besorolást alkalmaz egy ország, Görögország például egyszerűen listázza azon államokat, ahonnan csak teszttel lehet beutazni és kész.
Mindez azt jelenti, hogy őrületes a káosz a kontinensen, hiszen minden egyes ország esetében harmincféle szabályozás van érvényben, s ezek nem fűzhetők össze, nem kezelhetők egységesen.
A javaslat két adatból indul ki. Az egyik az új esetek 14 napos mozgóátlaga 100 ezer lakosra vetítve, a másik pedig a tesztek találati aránya - azaz a tesztek hány százaléka lett pozitív. Zöld az ország, ha az új esetekre vonatkozó érték 25 alatt van, és a pozitív tesztek aránya meghaladja a 3 százalékot. Narancssárga az ország, ha a pozitív tesztek aránya 3 százalék alatt van és az új esetekre vonatkozó érték 25 és 150 között van, illetve ha a tesztek aránya 3 százalék felett van és az új esetek értéke 25 és 25 között van. Piros az ország, ha a pozitív tesztek aránya 3 százalék alatt van és az új esetek értéke 150 felett, illetve ha a pozitív tesztek aránya 3 százalék feletti és az új esetekre vonatkozó szám meghaladja az 50-et.
Hazánk új esetekből számított értéke 80 feletti, a pozitív tesztek aránya pedig 5,9 százalék.
Ennek kivédésére találta ki az Európai Bizottság a traffic light néven futó rendszert, amely két változó alapján sorolná az országokat zöld, narancssárga, illetve piros szín alá. Ha minden uniós állam (plusz az EGT-országok) ezt alkalmaznák, akkor egyetlen térképen, listán nyomon lehetne követni, hogy honnan hová milyen feltételekkel lehet utazni. Voltaképp az a lényeg, hogy ha pirosból megy valaki zöldbe, akkor vagy negatív tesztet kell produkálnia, vagy karanténba kell vonulnia.
A hangsúly egyrészt az országon és nem az állampolgárokon másrészt pedig azon van, hogy lehet utazni.
A javaslatnak ugyanis az az elsődleges célja, hogy a schengeni övezet és az utazás szabadsága ne sérüljön. Itt nem a nyaralgatásról van szó, hanem az országok működéséről – Luxemburgból például napi szinten 180 ezren járkálnak át a határokon dolgozni és ügyet intézni. Ezt egyszerűen nem lehet elzárni.
Elsőként Írország hajlandó megfontolni a bizottsági szisztéma átvételét. Vélhetően nem maradna a szigetország egyedül, hiszen alapvetően minden uniós polgár érdeke, hogy egy pillanat alatt átlásal, hogy hová milyen feltételekkel utazhat és hol kell karanténra vagy tesztkötelezettségre számítania. Magyarország egyelőre meglehetősen távol áll ettől, hiszen hazánk az egyetlen, amelyik kerek perec megtiltja a beutazást más államokból – kivéve persze a focit, a kulturális eseményeket, és a V4-eket.