Hatalmasat lépett előre Magyarország a koronavírus-járvány ideje alatt az elektronikus fizetés területén – olvasható a Világgazdaság szerdai cikkében. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a lapnak elmondta: jövőre még többen választhatják az egészségvédelmi szempontból is biztonságosabb fizetési módot, hiszen azon a több mint 210 ezer helyen, ahol van online pénztárgép, 2021. január 1-jétől az elektronikus fizetés mindenki számára lehetővé válik.
A járványnak betudható 4,1 százalékos második negyedévi kiskereskedelmi visszaesés ellenére a bankkártyás vásárlások értéke március és június között 12 százalékkal múlta felül a 2019-es azonos időszaki adatokat. Egyidejűleg a második negyedévben 23,2 százalékkal esett vissza a bankkártyás készpénzfelvételek száma.
Tállai András közölte továbbá, hogy az elektronikus fizetés iránti növekvő igényt is felismerve döntött úgy a kormány, hogy jövő januártól minden olyan kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget, aki egyébként online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett. Mint az államtitkár fogalmazott: a szaktárca igyekszik segíteni azt a 40–60 ezer kereskedőt, akinek a következő negyedévben meg kell felelnie a jogszabályi követelménynek; egyeztetést kezdenek a kamarák és a kereskedelmi szövetségek képviselőivel, hogy az érintettek megfelelő információkat kapjanak a szabályozásról és a lehetőségekről. A jogszabály az elektronikus fizetésről szól, a kereskedőknek nem feltétlenül a bankkártyás elfogadásban kell gondolkodniuk. A kisebb kereskedőknél például már megoldható, hogy egy applikáció segítségével a vállalkozó mobiltelefonja váljon bankkártyát elfogadó készülékké.
Az elektronikus fizetés megteremtésének, fenntartásának költségei ma már nem érik el a készpénzhasználatéit. Tállai András idézte a Magyar Nemzeti Bank adatait, amelyek szerint ma már a kisebb, havi 300 ezer forintos bankkártyás forgalmat lebonyolító kereskedők számára is elérhető a piaci versenyben az 1-1,5 százalékos költségszint. A gazdasági kimutatások ennél magasabbra teszik a készpénzkezelés után fizetendő összeget: a pénz átszámolására, őrzésére számított időt és költségeit jellemzően nem kalkulálják be a vállalkozók.
Az elektronikus fizetés költségeinél jobban nő a forgalom azokon a helyeken, ahol mód nyílik például bankkártyahasználatra. A kártyás költések esetében az átlagos vásárlási érték 16 százalékot meghaladó mértékben nőtt a második negyedévben. Ez Tállai András szerint azt is igazolja, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amellyel a korábbi 5000 forintról 15 ezerre emelték a PIN-kód megadása nélkül lebonyolítható tranzakciók értékét.