Az infláció 3,6–3,7 százalék lehet ez évben, 2021-ben 3,5–3,7 százalékon alakul, majd 2022-től a volatilis, költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával a 3 százalékos jegybanki célon stabilizálódik – jelezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csütörtökön közzétett szeptemberi inflációs jelentésében, amelynek főbb számait kedden közölték.
Az infláció augusztusra éves összehasonlításban 3,9 százalékra emelkedett, de a következő negyedévekben várhatóan gyenge lesz a kereslet, s ez dezinflációs hatást gerjeszt. A járvány második hullámának következményeként a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik – áll az MNB jelentésében. Az év végéig a hazai gazdaság visszaesésének korrekcióját feltételezi a jegybank, azonban a magyar GDP várhatóan 5,1 és 6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik. A bővülés mértéke 2021-ben 4,4–6,8 százalék, míg 2022-ben 4,5–5,7 százalék lehet. Ezzel a gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet. A jegybank úgy véli: a háztartások fogyasztásában a jövő év elejétől pozitív éves dinamika várható, amit az elmúlt években felhalmozott pénzügyi vagyon egy részének felhasználása is támogat.
A kedvezőtlen külső kereslettel összhangban a hazai ipari termékexport visszafogottan alakul, míg a szeptember elsejétől életbe lépett beutazási korlátozások a szolgáltatásexport ismételt visszaesését okozták. Így az export az idén 10,4 és 13,3 százalék között csökkenhet, éves bázison – állapította meg a Monetáris Tanács. A belső keresleti tételek alakulása is alulmúlta a korábbi várakozásokat, így az import 7,9–10,4 százalékkal mérséklődhet az idén.
Az elmúlt hónapokban az NHP Hajrá keretében megkötött szerződések jelentős szerepet játszottak a vállalati hitelezés támogatásában. A jegybank várakozása szerint a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme továbbra is pozitív tartományban marad, és 2021 második felétől fokozatosan emelkedve visszatérhet a 10 százalék körüli szintre. Ez év második negyedévében a teljes pénzügyi közvetítőrendszer lakossági hitelállománya 230 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, így 15,3 százalékos éves növekedés valósult meg. A babaváró hitelek második negyedévi 142 milliárd forintos szerződéskötései is nagymértékben hozzájárultak a dinamikus növekedéshez, amely a program lezárásáig támaszt nyújthat a háztartási hitelezésnek. A háztartási hiteldinamika 2021 első felében a moratórium megszűnése miatt 5 százalék közeli szintre lassulhat, majd visszatérhet a 12 százalékos növekedési ütem. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd javulni fog.
Fennmarad a külső finanszírozási képesség, aminek eredményeként a külső adósságráták a következő években is csökkennek – hangsúlyozza az MNB. Az idén a költségvetés hiánya a GDP 7–7,5 százalékát érheti el; a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései, illetve a gazdaság lassulásából fakadó csökkenő adóbevételek miatt. A költségvetés idei hiánya azonban a nemzetközi átlag közelében alakulhat. A deficit 2021-ben a költségvetési törvény által kitűzött cél közelében alakulhat, és a GDP 2,9–3,4 százalékát érheti el. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos csökkenés után 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll.
A Monetáris Tanács két forgatókönyvvel kalkulál. A globális koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való „W” alakú kilábalást feltételező forgatókönyv az alappályánál enyhén alacsonyabb hazai inflációs és érdemben visszafogottabb növekedési pálya felé mutat. Ha viszont növekszik a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés, akkor a korábban kalkuláltnál magasabb lehet az infláció mértéke. A testület tárgyalt arról a helyzetről is, ha az élelmiszerárak tartósan emelkednek, illetve szót ejtettek a versenyképességi reformok megvalósulásáról is.