Napsütés helyett borús idő, Niels Bohr, fúzió, adatháború és a fenntarthatóság jellemzi majd a 2020-as évtizedet Matolcsy György szerint. A jegybankelnök a Közgazdász Vándorgyűlésen szólalt fel.
Bár valószínűleg sokan ezt várták, nem részletezte Matolcsy György a közelmúltban a növekedés.hu oldalán megjelent esszéjét a demográfiai fordulatról, és nullaszázalékos zöldlakáshitelről a Magyar Közgazdász Vándorgyűlésen. A kétnapos rendezvény nyitóbeszédéből ehhez képest megtudtuk, hogy a 2020-as évtized leginkább magára fog hasonlítani, de azért a 40-es és a 70-es évekre is.
A beszéd lirizált összefoglalója egy Menyhárt Jenő strófa is lehetne,
Hosszan magyaráz valamit,
amiből csak annyit értek,
hogy ami itt körbevesz minket,
az maga kell legyen az élet.
De ennél azért részletesebben is ki lehet fejteni a nagyjából egyórás felszólalást.
A hétéves napsütéses időnek vége van, most jön a borúsabb hét év – kezdte Matolcsy, majd gyorsan át is tért a meteorológiáról a fizikára. Amikor Niels Bohr 1927-ben mérte az elektront, meglepve tapasztalta, hogy az részecske és hullám is. Ezzel Matolcsy arra utalt, hogy a 2020-as évtized egyszerre olyan, mint a 40-es évek és olyan, mint a 70-es évek, látszólag két teljesen eltérő jelenség egyszerre érezteti hatását.
A 40-es években a háború, majd az újjáépítés volt a leghangsúlyosabb – annak mindenfajta következményeivel –, a 70-es években pedig a Bretton Woods-i egyezmény (ekkor szűnt meg a dollár értékének rögzítése az arany árához) és az olajárrobbanás hozott egészen új világot. A 40-es években a fiskális politika volt erős – vagyis az államok nyomták a pénzt a háborúba, majd az újjáépítésbe – a 70-esben pedig a monetáris hatás lett erőteljes. A 40-es években az acél és a vas számított a fő nyersanyagnak, a 70-es években pedig egyértelműen az olaj.
Mindezekből az következik, hogy a 2020-as évtized kicsit ilyen is, meg olyan is lesz, de leginkább saját magára fog hasonlítani.
Jelesül: sem a fiskális, sem a monetáris hatás nem tud érvényesülni újra, ezért a jövőben a kormányok és a jegybankok fúziója, kooperációja fog bekövetkezni. Nem egymás ellenfelei lesznek (persze sosem voltak, a jegybank mindössze független a mindenkori kormányoktól), hanem egymást fogják kiegészíteni. Emellett a 2020-as évtized fő nyersanyaga az adat lesz. Mi magunk vagyunk az adat – mutatott rá a jegybankelnök. Ennek a piacnak azonban nem Európa lesz a központja.
Az adatbányászat mellett egy sor egyéb kihívással is szembe kell majd nézni a 2020-as évtizedben. Hatalmas probléma lesz a fenntarthatóság, a jövedelmi egyenlőtlenség és a növekedő eladósodottság. Háborús időkön kívül még nem láttunk olyan magas adósságokat, mint a mögöttünk hagyott évtizedben és mostanában keletkezett. A jegybankoknak unortodox módon kell megoldást találniuk, fúzióra kell lépniük a kormányokkal és fenntartható, zöld jegybankokra lesz szükség.
A jegybank terveiről, várakozásairól ennél bővebbet a ma publikált inflációs jelentésből lehet megtudni.
Ami Magyarországot és a régiónkat illeti, vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályára. Míg 2010-ben az egyensúlyt kellett kialakítani, majd jött a növekedés, most fordítva van: növekedés kell, ami egyensúlyi pályára tolja a gazdaságot. A versenyképesség a kulcs, versenyképességi fordulatra van szükség.
(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 5-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)