Csökkent a nemek közti egyenlőtlenség az elmúlt években. Európában a női igazgatótanácsi tagok aránya például érzékelhetően tíz százalékpont körül nőtt az elmúlt években, azonban ez a 20-35 százalékos arány még mindig messze elmarad attól a számtól, hogy a társadalom vagy akár az egyetemi hallgatók mekkora részét teszik ki nők – nyilatkozta a McKinsey diverzitásért felelős vezetője, Bacsó Eleonóra a HVG-nek. Hozzáfűzte: a koronavírus-járvány visszavetheti ezt a folyamatot.
A McKinsey Global Institute a közelmúltban tette közzé jelentését, amelyben azt vizsgálták, hogyan hatott a koronavírus-járvány a nemek közti egyenlőségre. A világjárvány számottevően rontotta a nők munkalehetőségeit, illetve a nemek közti egyenlőségre irányuló szándékokat. A kutatás szerint a nők esetében csaknem kétszer akkora a kockázata annak, hogy elveszítik az állásukat: a McKinsey adatai szerint a szebbik nem munkavállalóinak 4,5 százalékát sodorta veszélybe a járvány.
A világ munkavállalóinak mintegy 39 százalékát teszik ki a hölgyek. A pandémia miatt elveszített munkahelyek 54 százalékát töltötték be nők.
A tanulmány összességében 15 szempont alapján elemzi a nők helyzetét; például a szerződés szerinti foglalkoztatás, a jogi védelem, a képzettség szintje avagy a nők ellen elkövetett erőszak. Az egyenlőséget egy arányszámmal fejezi ki a kutatás, ahol 1 jelentené az egyenlőséget a férfiakkal, az ennél alacsonyabb szám pedig azt, hogyan is állnak a nők a férfiakhoz képest. Amíg 2014-ben ez a szám 0,6 volt, a kutatás szerint – a járvány előtt – 0,61-re nőtt.
Amíg a vezetők 37 százaléka nő (2014-ben: 35%), a politikusok körében mindössze 26 százalék az arány (2014-ben: 22% ).
A nők 13 százaléka szenved el a világban erőszakot, miközben a pénz felett, a férfiakhoz képest, 73 százalék rendelkezik. Az oktatásban, a férfiakhoz viszonyítva 91 százalékban vesznek részt, a munkaerő-piacon azonban csak kétharmaduk.