Sovány kis csomagot jelentett be Varga Mihály válságkezelés 2.0 címén. A cél mintha továbbra sem a gyors megoldás lenne, hanem a hosszú távú tervek támogatása.
Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap a Facebookon jelentette be sebtében, hogy ősszel és jövőre milyen állami segítséget kap a lakosság és a vállalkozói szektor a járvány okozta gazdasági krízis kezelésére. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs meglehetősen karcsú pakkot állított össze, bár amíg egy Facebook-posztból jogszabály lesz, elég sok minden történhet.
A miniszter által bejelentett változások az alábbiak:
Ez még a tavasszal bejelentett csomaghoz képest is meglehetősen rövid lista. Ráadásul kérdéses, mennyiben szolgálják a rapid válságkezelést.
A fejlesztési tartalék felső, tízmilliárd forintos korlátjának eltörlése minden bizonnyal jól jön azoknak, akik beruháznának – a szabályok szerint a fejlesztési tartalékban lévő összegek után nem kell társasági adót fizetni, ami likviditás szempontjából fontos. Az a cég, amelyik épp a munkavállalóit készül elküldeni vagy nem tudja kifizetni a szállítóit, valószínűleg nem tudja ezt kihasználni. Ráadásul ez a módosítás nem kkv-k játékterét érinti.
A kiva bevételi határának emelése minden bizonnyal sikeres lesz. Tavaly év végén több mint 40 ezer kivás vállalkozás működött. Ezek – a végletekig leegyszerűsítve az adónem sajátosságait – olyan cégek, ahol a költségek java részét a személyi jellegű kiadások, azaz a bérezés teszi ki. Vagyis magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységet folytat a vállalkozás, tipikusan mérnökök, fejlesztők, informatikusok munkájára épülő cégekre érdemes itt gondolni.
Az mindenképpen támogatandó, hogy az állam a magas hozzáadott értékű munkát támogassa az összeszerelő üzemekkel szemben, az azonban kérdéses, mennyiben hozható ez össze a járványhelyzet okozta krízissel.
Az adóhivatal a várakozások szerint félmillió cég áfabevallását készítheti el. Ez igazán nagyszerű hír, az áfabevallás ugyanis egy cég szempontjából veszélyes üzem, nagyon sokba kerülhet egy-egy hiba. Az, hogy a NAV a munka dandárját elvégzi, nagy segítség – ezzel együtt a felelősség minden esetben a cégé marad. Ám ez az intézkedés semmiféle viszonyban nincs a járványkezeléssel. Az online számlázási rendszer kiépítése – a pénztárgépek után a számlák bekötése a NAV-hoz – eredménye ez az intézkedés,
vagyis már jóval a vírus megjelenése előtt ki volt találva.
Az államigazgatási ügyek egyszerűsítése, és azok díjának mérséklése évek óta a kormány szívügye. Látványos, hiszen hosszan lehet sorolni az átlagemberek számára értelmetlen és felesleges díjakat, űrlapokat és nyomtatványokat, ráadásul az elektronikus ügyintézés mind általánosabbá válásával ezek megszüntetése indokolt is.
Valójában ez persze aprópénz, hiszen ha másfélmillió ügy összesen ötmilliárd forintot „hagy az embereknél és a vállalkozásoknál”, akkor egy ügy átlagosan 3333 forintot.
Ami azért nem egy tétel, ha a cél a 13,6 százalékos második negyedéves GDP-zuhanás kompenzálása.
A bejelentett intézkedés egyetlen valóban és egyértelműen a koronavírus-járvány okozta krízist enyhítő eleme a tesztek adómentessé tétele. Ha a munkaadó vállalja, hogy rendszeresen teszteli a dolgozóit, akkor azzal kell számolnia, hogy kifizeti a tesztet, majd 38,35 százalék adót is befizet a költségvetésbe, mert a tesztelés juttatásnak minősül. Januártól ezt az adót nem kell megfizetni, a juttatás adómentes lesz. Ez Varga szerint darabonként hétezer forint, azaz a kormány 18 ezer forintos tesztekkel számolt.
A kormány most is, és az elmúlt hónapokban is azt kommunikálta, hogy a krízisből a beruházások és a fejlesztések révén lehet a legtöbbet kihozni. Ehhez csatlakozott Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is. A kommunikáció szerint a versenyképesség javításával lehet majd jól kihasználni a lehetőségeket.
Ezt támasztja alá a tavaszi mentőcsomag is, amely elsősorban hitelekre és nagyberuházásokra fókuszált – azzal, hogy az adóbevallások benyújtási határideje, a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékra csökkentése, a három hónapra érvényes kurzarbeit és az adózásban a részletfizetési szabályok enyhítése a rövid távon jelentkező gondokra reagált.
A mentőcsomag tetemes része így sem a gyors segítségnyújtásról szólt, hanem a közép- és hosszú távú fejlesztésekről.
Munkahelyvédelemre 400 milliárd, a képlékenyeken megfogalmazott „családok és nyugdíjasok védelme” 230 milliárd forintot vitt el, emellett három évre 674 milliárd forintot szavazott meg a kormány munkahelyteremtésre. Ez összesen 1300 milliárd forint. A hitelmoratóriumot most nem számoljuk ide, mert az nem is költségvetési forrás.
Ehhez képest majd‘ 5000 milliárd forint jut hitelekre és beruházások támogatására – közte a Budapest–Belgrád-vasútvonal, néhány stadion és közút fejlesztésére. Ezek ráadásul hosszú távú projektek, nem is lehet egy az egyben hozzácsapni az azonnal a gazdaságba jutó forrásokhoz, és nem pontos az sem, hogy a teljes hitelösszeget támogatásként tünteti fel a kormány – hiszen legfeljebb annak kamatköltsége, illetve annak egy része az.
Hogy mennyiben jó taktika az azonnali támogatás helyett a beruházásokat ösztönözni, kérdéses. Mint azt Zsiday Viktor, az egyik legsikeresebb portfóliómenedzser a Magyar Narancsnak adott interjújában megjegyezte: Orbán Viktor számára az állam eladósodása rendkívül riasztó, ezért igyekszik elkerülni azt (ennek megvan az oka). Márpedig a gyors válságkezelés azt jelenti, hogy az állam a gazdaságba önti a pénzt. Ez persze felnyomja az államadósságot.
Itt azonban azt kell számításba venni, hogy mivel jár jobban az ország: a megugró államadóssággal és kisebb visszaeséssel vagy a kordában tartott adóssággal, de sokkal mélyebb válsággal.
A magyar GDP jelentős részét a lakossági fogyasztás adja. Vagyis a ha a lakosság megijed, veszélyben érzi az egzisztenciáját, akkor visszafogja a fogyasztását, és ez az attitűd kitart még azután is, hogy a veszély elmúlt. A visszafogott fogyasztás elsősorban a kkv-szektor, azon belül pedig a szolgáltatószektor számára jelent igazán rosszat. Elsőként ugyanis ezekről mondunk le – arról nem beszélve, hogy a járvány speciálisan is a szolgáltatószektort sújtja a kényszerű távolságtartási szabályok miatt.
Ilyen helyzetben a vállalkozások számára elsősorban a fennmaradás és a bevételszerzés lesz az alapvető kérdés. Bevétel híján pedig bizonyosan nem fognak nyereséget elszámolni, márpedig az adót a nyereség után kell megfizetni – legyen szó kiváról vagy taóról. Hogy jövő májusig a vállalkozó a nyeresége után hány százalék adót fog fizetni, az idei működés szempontjából tehát irreleváns. Ezért az adócsökkentések csak abban az esetben jelentenek rövid távon és a válságkezelés szempontjából releváns segítséget, ha azok az adók csökkennek, amelyek nem a nyereséget terhelik. Ebből a szempontból a szociális hozzájárulási adó mérséklése a tavaszi csomagban fontos, de nem biztos, hogy elégséges volt.
A lakosság és a vállalkozások szempontjából is elsősorban a munkahelymegtartó és jövedelempótló intézkedések azok, amelyek segítik a rapid válságkezelést. Ezek sem tavasszal, sem a most bejelentett javaslatokban nem kaptak fajsúlyos szerepet.
Mindezek fényében nagyon fontos lesz, hogy a kormány milyen módosító javaslatokat nyújt be az Országgyűlésnek. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a Magyar Nemzeti Bank 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé a válságkezelést illetően. Ebben számos olyan tétel szerepel, amit nem érintett Varga, így a munkahelyvédelmi program folytatása és annak továbbfejlesztése. Erről részletesen is beszámolunk.
Borítókép: Varga Mihály - Fotó: MTI / Soós Lajos