A jegybank szerint a hitelpiacon nincsenek rendszerszintű, beavatkozást indokoló kockázatok, a magyar bankrendszer finanszírozása stabil – közölte Szakács János, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a legfrissebb jegybanki Makroprudenciális jelentést bemutató online sajtótájékoztatón az MTI szerint. Hangsúlyozta azt is, hogy ez nemcsak a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében hozott korábbi döntéseknek – mint az adósságfékszabályok vagy a minősített fogyasztóbarát hitelek – köszönhető, hanem a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk kezelésére időben meghozott új kockázatcsökkentő intézkedéseknek is.
A járvány ugyanis növelte a pénzügyi stabilitási rizikót, igaz, kisebb volt a kockázatemelkedés mértéke, mint a 2008–09-es válság idején tapasztalt. Ugyanakkor a bankrendszer stabil állapotban nézett szembe a pandémiával, és a finanszírozási képessége is fennmaradt. A főosztályvezető szerint a pénzügyi stresszindex júniusra visszaállt a járvány előtti szintre, az elmúlt hónapokban oldalazást mutat, és nem tekinthető magasnak. Az MNB értékelése szerint a hitelpiacon nincs túlfűtöttség egyik szegmensben sem, és nem is várható a kialakulása.
Más kérdés, hogy a pandémia okozta bizonytalanság miatt mind a lakosság, mind a vállalatok visszafogták a hitelfelvételt.
Ugyan a lakossági hitelfelvételi kedv kevésbé esett vissza, azonban az újonnan felvett kölcsönök túlnyomórészt állami támogatású konstrukciók. Mivel a piacon kihelyezett hitelállomány 80 százaléka 2015 utáni folyósítású, ezért megfelel az adósságfékszabályoknak, így kisebb az esélye a nemteljesítővé válásának is. Igaz, utóbbi kockázatot egyébként is jelentősen enyhíti a márciusban bevezetett hitelmoratórium.
Az MNB szerint egyébként a hitelállomány 40–50 százaléka érintett a moratóriummal, 1,6 millió háztartás és 60 ezer vállalati adós veszi igénybe.
Szakács János közölte azt is, hogy fokozottan monitorozzák a moratóriummal érintett portfóliót. A törlesztési moratórium jövő évi, célzott meghosszabbításáról azt mondta, számításaik szerint mintegy 800 ezer lakossági és 15–20 ezer vállalati ügyfélnek nyújthat segítséget fizetőképessége fenntartásához. Ezzel 2021 első fél évében mintegy 600 milliárd forint törlesztőrészlet maradhat az adósoknál – ismertette.
A jegybank egyébként azzal számol, hogy a hitelfolyósítás növekedésében az idén lassulás jöhet, azonban 2021–22-re akár két számjegyű növekedést is elképzelhetőnek tart.
Szakács János arról is beszélt, hogy a jegybank tervei szerint
2021-től már négy minősített fogyasztóbarát személyihitel-fajta lesz elérhető a piacon.
A lakáshitelek és a biztosítások után ugyanis a jegybank bevonná a személyi kölcsönöket is a minősített fogyasztóbarát termékcsaládba, hogy az ügyfelek széles köre által könnyen érthető, áttekinthető feltételrendszerű, egyszerű és gyors ügyintézés mellett felvehető személyi hitelek kerüljenek forgalomba. A fogyasztóbarát koncepció fő szempontjai a hitelfelvételi folyamat és a törlesztőrészletek kiszámíthatósága, a minősített ajánlatok egyszerű összehasonlíthatósága, ezen keresztül a piaci verseny erősítése és a kamatfelárak mérséklése.
A személyihitel-piac működése több ponton javítható lehet az MNB szerint, a kamatfelárak nemzetközi szinten is magasak – mondta. A magas kamatfelárak mérséklését és a digitális hitelezési folyamatok elterjedését támogató termékek 2021. januártól lesznek elérhetők.
A Portfolio szerint a jelentés ismertetésekor az is elhangzott, hogy a jegybank vizsgálja, hogyan tudná elősegíteni a bankok zöldfinanszírozási hajlandóságát. Az egyik ilyen lehetőség a zöldjelzáloglevelek megjelenése lehet, ami támogathatná a zöldjelzáloghitelek megjelenését, ez pedig segíthetné a hazai lakásállomány energetikai megújulását. Az MNB ezen a piacon támogató, koordináló szerepet vállalhat fel, és a már rendelkezésére álló eszközeit pozitív ösztönzőként használhatja fel: felmerülhet a zöldjelzáloglevél-vásárlási program alkalmazása, valamint a meglévő JMM-mutató alkalmas lehet arra, hogy kedvezmények útján támogassa a zöldjelzáloglevelek kibocsátását.