Alig csökkent az álláskeresők száma Budapesten és a központi régióban a júniusi csúcshoz képest. A legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak.
Korai lenne még elégedetten hátradőlni, mondván jó mulatság, férfimunka volt, „megmentettük” a munkahelyeket. Ez még az országos adatokat nézve sem sikerült, régiós bontásban azonban még rosszabb a helyzet. Nem meglepő, hogy Budapest és a központi régió eddig a járvány vesztese, de hogy ez mennyire így van, azt jól mutatják a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a heti kormányinfón elmondta: már csak 20 ezer fővel kisebb a foglalkoztatotti létszám, mint a mindenkori csúcs. Tekintve, hogy a KSH 4,5 millió foglalkoztatottat tart nyilván, ez a 20 ezer szinte semmi – mondhatnánk. De ez azért nem egészen így van, és nem csak azért, mert 20 ezer ember azért elég sok, ennyien például be se tudnának menni egyszerre a Népstadionba.
A munkaerőpiacon egyértelműen a június volt a legrosszabb hónap. Minden zárva volt, a cégek utolsó tartalékaikat élték fel. A munkanélküli-ellátás akadozott, sokan hónapokat vártak a járadékukra. A kurzarbeitra jelentkező munkaadók is csak nehézségek árán tudták átverekedni magukat a bürokrácián. Aztán megindult a nyitás, jött az igazi nyár, a jó idő és az emberek letódultak a Balatonra. Vagyis a cégek elkezdték újra felvenni az embereket.
Itt tartunk most. A KSH augusztusi adatai meglepően jók, egyik hónapról a másikra 54 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Fontos azt is hozzátenni, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy ez a növekmény tartós, vagy részben a nyári felfutás eredménye. Vagyis mindenképpen meg kell várni a következő hónap adatát.
Ha a szeptember is hasonlóan jó számokat mutat, akkor egy júliusban induló csökkenő trend figyelhető meg az adatokban, ami mindenképpen jó hír.
Kivéve, ha az ember 15–24 éves. Még az augusztusi számok is azt mutatják, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozók körében nagyon magas szinten ragadt a munkanélküliség. Egyébként is ez ebben a csoportban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, jellemzően 12-13 százalék. Ez nyaranta 10 százalék közelébe csökken, vélhetően a turizmus és a vendéglátás sok fiatalt fel tud szippantani. Idén ez azonban elmaradt.
A fiatalok körében június-augusztusban 14,8 százalék volt a munkanélküliek aránya, ez 48 ezer munkanélküli fiatalt jelent. Egy évvel korábban ez csak 33,6 ezer fő volt, azaz több mint 14 ezerrel több fiatal volt munkanélküli az idén.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint is a június volt a legrosszabb hónap, akkor 376 ezer álláskeresőt tartottak nyilván – közülük majd 80 ezren tartósan álláskeresők. Egy évvel korábban 128 ezerrel kevesebbet. Valamelyest csökkent ez a szám a nyáron, így szeptemberben a szolgálat 323 ezer álláskeresőt tartott nyilván – a krízis előtt, márciusban 284 ezret. Vagyis minden oké. Sajnos nem egészen. És nem csak azért nem, mert ez a 323 ezer fő még mindig 80 ezerrel több, mint 2019 szeptemberében.
Érdemes alaposabban megnézni a régiós és megyei bontást, és máris kiderül, mi a valódi gond. Az országos adatok szerint az álláskeresők száma júniusban 32 százalékkal haladta meg a márciusi adatot, szeptemberben pedig már csak 14 százalékkal volt magasabb ez az érték, mint a márciusi. Ehhez képest Budapesten több mint másfélszer annyi álláskereső van még mindig, mint márciusban. Júniusban a növekedés meghaladta a 70 százalékot, több mint 60 ezer főt számlált az NFSZ.
Ez szeptemberben már „csak” 56,6 ezer volt – a márciusi 35 ezerhez képest.
A Balaton megmentette Veszprém és Somogy megyét, legalábbis az adatok szerint Veszprém megyében az országos átlag szerint alakult a szeptemberi adat, Somogy pedig még jobban is teljesített. Budapestet és a központi régiót azonban nem volt aki megmentse.
Borítókép: Martiskó Gábor / Index