Egy átlagos hónapban nagyjából 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, főleg receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre egy átlagos, 18–69 év közötti magyar. Az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől – idézte a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi, országosan reprezentatív felmérésének megállapításait a Forbes. Mintegy 18–19 ezer forintot költenek például a szülők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.
A felmérés szerint az ebbe a korcsoportba tartozók 75 százaléka vesz rendszeresen receptköteles gyógyszereket, és nagyrészt ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható termékekből. Fertőtlenítő szereket kétharmaduk vásárol, de maszkot mindössze ötből hárman. Étrendkiegészítőket és egészséget támogató készítményeket (csepp, vitamin, gyógytea) a lakosság közel fele vásárol patikában vagy patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre (talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík) közel harmaduk költ.
A lakosság húsz százalékának volt az elmúlt két évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadásának keretét.
A harminc év alattiak 31 százaléka, a 250 ezer forint feletti havi nettó jövedelemmel rendelkező háztartások 28 százaléka, a gyermeket nevelők 26 százaléka nyilatkozott így, de azok körében is többen állították ezt (26 százalék), akik legalább évente egyszer igénybe vesznek valamilyen magán-egészségügyi ellátást legalább évente.
Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, például gyógyszerkiadást, vizsgálati díjat, gyógyászati segédeszközt, speciális táplálkozást vagy rehabilitációt (szanatórium, kúra).
A megkérdezettek közel negyedének azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20 ezer forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142 ezer forintra is rúghat. (Átlagosan többet költöttek egy-egy ilyen alkalommal a magasabb jövedelműek, a 40 év felettiek, a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, a Nyugat-Magyarországon élők, a vidéki városokban élők, a foglalkoztatottak, és azok, akik valamilyen nagyobb beavatkozáson estek át.)
Ezeket a rendkívüli kiadásokat többnyire a havi fizetésből finanszírozzák az emberek, de a lakosság negyedének már a megtakarításait is meg kell csapolnia hozzá.
Családi, baráti kölcsönre 15 százalék számíthat, 10 százalék tett említést arról, hogy kifizetik a beteg helyett a kezelés árát. A lap szerint a háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, illetve három vagy annál több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1 százalék).
Utóbbi lehetőségről egyébként a magyarok 61 százaléka még egyáltalán nem is hallott.
A túlnyomó többség (82-86 százalék) hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak a megkérdezettek fele véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk. Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69 százalék), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire.
A magyarok négytizede évente legalább egyszer igénybe vesz legalább egy magánegészségügyi ellátást. Mintegy 18 százalékuk évente többször is felkeres valamilyen magánorvost. A fogorvos mellett a nőgyógyász, a bőrgyógyász és a szemészet a leggyakoribb igényelt magánellátás.
Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (63 százalék) járnak, ez utóbbi csoport negyede legalább félévente megy. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20 ezer forintot fizetett ki magánrendeléseken. A fogorvosi kezelések éves összege 2019-ben átlagosan 76 ezer forint volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40 ezer forintot költöttek.
A felmérés szerint a koronavírus-járvány megdobta a maszk és a fertőtlenítőszerek vásárlását. A jelenleg ilyen termékeket vásárlók többsége (61-67 százalék) korábban kevesebbet költött e termékekre, ha egyáltalán betette is a kosarába.
Jelenleg a megkérdezettek átlagosan havi 1500 forintért vesznek fertőtlenítőket, míg maszk vásárlására 900 forintot fordítanak.
A karantén időszaka alatt tíz vásárlóból két-három fő a korábbinál többet költött étrend-kiegészítőkre, vitaminokra, további egészségi állapotot támogató készítményekre.
A megkérdezettek többsége (61 százalék) havonta ötezer forintnál kevesebbet fordított vényköteles gyógyszerekre, és csak 16 százalékuk fizetett tízezer forintnál többet. Akik korábban is jártak magánorvoshoz, azok többsége ugyanannyit, 15 százalékuk viszont kevesebbet költött a járvány kitörése óta magánellátásokra. A lakosság alig tizede mondta (7 százalék), hogy többet költött erre, mint korábban.
(Borítókép: A BENU Magyarország Zrt. gyógyszertára a debreceni Plaza bevásárlóközpontban 2017. május 3-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)