A tisztségért két jelölt verseng a koronavírus-járvány miatt májusról elhalasztott közgyűlésen.
A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) 1991-ben alapították a közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására. Előző, egyúttal első brit elnöke, Sir Suma Chakrabarti júliusban, második négyéves mandátumának lejártával távozott tisztségéből. Azóta Jürgen Rigterink első alelnök vette át az irányítást ügyvezetőként.
A bank csaknem három évtizedes történetében először történt meg, hogy az elnök megválasztott utód nélkül távozott mandátuma lejártával. Az új elnököt a májusra tervezett éves londoni közgyűlésen választották volna meg, de ezt a járvány miatt október 7–8-ra halasztották. A bank szerdán kezdődött kétnapos közgyűlését online formában bonyolítják le.
Az utódjelöltek jelentkezésének április 13-i határidejéig három jelölés érkezett. A Lengyelországot képviselő tag Tadeusz Kościński lengyel pénzügyminisztert terjesztette elő. Az olasz tag Pier Carlo Padoan volt olasz gazdasági és pénzügyminisztert, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Olaszországért felelős egykori igazgatósági tagját, a fejlett ipari országok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi főtitkárhelyettesét javasolta. A francia EBRD-kormányzó Odile Renaud-Basso francia pénzügyminisztériumi vezérigazgatót jelölte. Ő lenne az EBRD első női elnöke.
Padoan a héten visszalépett, így az új elnököt a 71 részvényes ország és szervezet Tadeusz Kościński és Odile Renaud-Basso közül választja meg többségi szavazással.