Hosszú távú negatív hatása is lehet a főváros gazdasági szerkezetére, ha a főpolgármester kezdeményezése megvalósul, és emelt iparűzési adót kell fizetniük az ötmilliárdos adóalapot elérő cégeknek – foglalta össze Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a Világgazdaságnak.

Az elnök elmondta, azért tartják problémásnak ezt az adót, mert válogatás nélkül büntet. A méret alapján kivetett ipa plusz nem veszi figyelembe az iparágak közötti eltéréseket, és ezért nem lenne szabad alkalmazni.

Amennyiben a válságadót a tervek szerint vezetik be, az extra teher alá eső vállalatok egy része egyszerűen felszámolhatja a tevékenységét a fővárosban.

Az ötmilliárdot elérő vagy azt meghaladó fővárosi cégek egy jelentős része külföldi kézben van, amelyek nemzetközi költség-haszon optimalizáció alapján működnek, és a plusz félszázalékos adó miatt egyes ilyen vállalkozások – például az élőmunkaerő-igényes call centerek – vidékre vagy akár külföldre telepíthetik a teljes tevékenységüket. A belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások esetében is érvényesülhet ez a forgatókönyv. A budapesti piacból élő vállalkozások pedig éppen csődközelben vannak a kereslethiány miatt, számukra akár a kegyelemdöfés is lehet az ipa plusz

– magyarázta a helyzetet az iparkamara elnöke.