Éves szinten tízszázalékos árbevétel-csökkenéssel számol a Magyar Posta, a cég az első félévben ötmilliárdos veszteséget szenvedett el a járvány miatt a hagyományos termékek forgalmának drasztikus visszaesése miatt, amit tetézett a járványvédelmi ráfordítás is – derült ki Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójának a Népszavának adott interjújából.
A cégvezető szerint a járvány annyiban a kezükre játszott, hogy csökkent a cégnél a fluktuáció, és számos, hosszabb ideje betöltetlen pozícióra sikerült embert találni.
Beszélt arról is, hogy jogosnak tartja a béremelési követeléseket, azonban saját forrásból ezt nehezen tudják előteremteni úgy, hogy a lakossági szolgáltatásban csak az infláció mértékéig tudnak árat emelni, miközben a csomagküldési szolgáltatásban a piaci verseny a bevételnövelés gátja, ráadásul arról döntés született, hogy a 2600 pontos országos hálózatot megtartják, nem zárnak be egyetlen postahivatalt sem.
Üzemi szinten szerinte részben azért veszteséges a posta, mert 70 százalékos a személyi ráfordítások aránya a kiadásokban, másrészt drága az postahálózat fenntartása.
Schamschula György beszélt arról is, hogy a vállalat minden üdülőjét bezárta, de az ingatlanok egy része még a birtokában van. „Nagyon leromlott állapotban voltak, a kihasználtságuk alacsony volt, évente 100-200 milliós veszteséget hoztak a cégnek, és kétszer ennyit kellett volna költeni a felújításukra.
Ezért meghirdettük a siófoki szállodánkat, hamarosan kiírjuk a balatonalmádi üdülőt is”
– tette hozzá.
„Újragondoljuk a postahivatalok működését, és egyszerűsítjük a termékportfóliónkat is, erősítve a Posta Biztosító szerepét” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve, hogy az épületek felújítása idén lassabb ütemben folytatódik. Hosszabb távon megoldás lehet a kistelepülési posták továbbélésére, ha más szolgáltatók ügyfélszolgálati pontjait ide koncentrálják.
A Takarékbankkal reményeik szerint idén már 25 településen elkezdődhet az együttműködés.
A vezérigazgató tervei szerint újratárgyalná az állammal az egyetemes postai szolgáltatásokról szóló szerződés egyes pontjait, elsősorban azért, hogy a tényleges fogyasztói igényekhez igazíthassák a szolgáltatást.
Kitért arra is, hogy a cég levélforgalomra kiépített infrastruktúrája nem hatékony csomagok továbbítására, ráadásul nagyon sok, 260 csomagfeldolgozó pont van az országban. „A logisztikai piac növekedési üteme ma 15-16 százalék, és várhatóan az előttünk álló évtizedben is legalább évi tízszázalékos marad a dinamikája. Ezért megújítjuk az egész rendszert, már tart az ötvenmilliárdos MPL Plusznak nevezett programunk megvalósítása. Lesz egy országos központ és 23 depó az országban a csomagok elosztására” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a központnak még keresik a helyét a délkelet-pesti térségében.
(Borítókép: A Magyar Posta címere. Fotó: Róka László / MTI)