Szinte képtelenség olyan gazdasági szegmenst találni, amelyre ne gyakorolt volna jelentős negatív hatást a koronavírus-járvány. A turizmust ráadásul alapjaiban rengette meg, így az egyik húzóágazat, a hazai fürdők is rendkívül nehéz, kritikus helyzetbe kerültek. A Magyar Fürdőszövetség szerint a 15 leginkább látogatott helyszín közül 13 fürdőváros, a vendégéjszakák 71 százaléka pedig olyan településre tehető, ahol turisztikailag releváns fürdő működik.
A fürdők a tavaszi korlátozások idején felélték a tartalékaikat, és azóta sem javult a helyzet.
Bár bíztak a nyári fellendülésben, az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal visszaesett a forgalom, majd hiába voltak reménysugarak, hogy szeptember végéig tart csak a határzár, és visszatérnek a külföldi vendégek, valamint érkeznek az október végi foglalások, minden szertefoszlott. Az előrejelzés szerint akár 70 százalékos bevételkiesést is elérhetnek a fürdők 2020 végéig, ami miatt már el is kezdődtek a leépítések.
Egy ágazati felmérés szerint a hazai fürdőszektorban érintett 18 ezer munkavállaló 26,3 százaléka válhat munkanélkülivé 2021 márciusáig, ami 4700 munkahely megszűnését jelenti.
Ezt elkerülendő, a Magyar Fürdőszövetség a kormányhoz fordult segítségért, és legalább 2021 nyaráig
összesen 35 milliárd forintos vissza nem térítendő likviditási alapot szeretnének.
Ám, ha nem érkezik támogatás, a magyar fürdők 76,15 százaléka nem éri meg a jövő nyarat, a következő főszezont, ami a túlélést jelentené.
Szeretnénk felkérni Orbán Viktort a magyar fürdők keresztapjának. A magyar fürdőzés nemzeti kincs, óvni kell. Ha bezárnak a fürdők, az olyan lenne, mintha kiszáradna a Balaton
– mondta Kovacsics Imre, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Boros László Attila, a szövetség elnöke elárulta, hogy már meg is keresték Orbán Viktort, egyelőre folynak az egyeztetések a lehetőségekről, ám az idő sürget, minél előbb kellene a segítség, elvégre 214 turisztikailag releváns fürdő van az országban, amely pozitív hatást gyakorol az adott településre, ráadásul a hazai fürdőágazat 95–100 milliárd forint közötti forgalmat generál.
Kitértek arra is, hogy a hitelprogram nem igazán nyújtana megoldást, mivel a fürdők 95 százaléka önkormányzati tulajdonban van, így nem tudnának élni a lehetőséggel, csak a maradék öt százalék. Ám azt sem tudnák fejlesztésre fordítani, vagyis nem termelnének belőle profitot, inkább csak tűzoltásra lenne elég, hogy megtarthassák az embereket, ám így még inkább adósságspirálba kerülnének.
Persze nagyobb megyei jogú városoknál az önkormányzat is tud néhány száz millió forinttal segíteni, ám a kisebb településeknél ez nem fér bele a költségvetésbe, így vélhetően több olyan fürdő is lesz, amelynek végleg be kell zárnia, és nem csak ideiglenesen, ha így marad vagy tovább romlik a helyzet. A budapesti fürdők biztonságban vannak, a nagyobb baj vidéken van.
Márpedig még rosszabb lehet a helyzet, már csak azért is, mert a fürdőkben is vannak orvosok, és ha az ő fizetésüket is meg kell duplázni vagy triplázni a rendelet szerint, az újabb problémát generál, mivel azt nem az állam állja, hanem az intézmény.
(Borítókép: Széchenyi Fürdő. Fotó: Bődey László / Index)