A pandémia alatt a kkv-k több mint harmada növelte eladásait az online piactereken – derül ki a GKI és az eMAG reprezentatív kutatásából. A felmérésben egyebek közt azt vizsgálták, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hogyan tudtak alkalmazkodni a koronavírus-járvány miatti állapotokhoz, milyen a digitális felkészültségük, és milyen lépéseket tettek az online értékesítésre való átállás érdekében.
A válaszadók 63 százalékánál felértékelődött az internetes piactereken való értékesítés, azonban mindössze 10 százalékuk érzi úgy, hogy az átlagnál magasabb a digitális felkészültsége. A kutatásból az is kiderül, hogy bár a megkérdezettek háromnegyede felismerte, hogy a digitalizáció a kulcs a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésére, több mint felük (54 százalék) nem tud fejleszteni ezen a téren a humán erőforrás hiánya miatt, a kitöltők közel negyede pedig ebből az okból webáruházat sem üzemeltet.
A koronavírus-járvány terelte az online piacterekre a magyar kis- és középvállalkozásokat – állapítja meg az elemzés. A Marketplace felületére regisztrált kkv-k körében végzett reprezentatív kutatás során a kitöltők 70 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémia hatására helyezett nagyobb hangsúlyt az interneten keresztüli értékesítésre. A kutatásban részt vevő kkv-k 80 százaléka igyekszik a lehető legtöbb online csatornán megjelenni, de 29 százalékuk csak a jövőben tervez változtatni eddigi értékesítési stratégiáján. A pandémia alatt – bár a cégek harmada növekedni tudott – a hagyományos bolti kereskedelem a vállalkozások 56 százalékánál bevételcsökkenést okozott. Az internetes platformokon zajló értékesítésben viszont épp ellenkező tendencia mutatkozott: a kitöltők közel kétharmadánál megnőtt az e-kereskedelem fontossága, 37 százalék pedig az online értékesítésnek köszönhetően még növekedni is tudott.
A kereskedők többsége a piacteres megjelenést saját, egyéb értékesítési csatornái mellett, kiegészítő tevékenységként használja, ám egyre kevesebben igénylik saját webáruház létrehozását. A felmérésben szereplő cégek 59 százaléka nem rendelkezik önálló webshoppal: a kitöltők egyharmada bár tervezi, egyelőre nem fejleszt saját online értékesítési felületet, további 29 százalékuk számára pedig minden igényt kielégít az online piactéren való értékesítés. A kitöltők a piactér előnyeiként tüntették fel, hogy gyors lehetőséget biztosít a termékek árusítására, valamint nincs belépési korlát, így kockázat nélkül bele lehet vágni az online kereskedésbe. Azok körében, akik a koronavírus idején vettek igénybe ilyen szolgáltatást, 39 százalék gondolja úgy, hogy a vállalkozásának nincs szüksége saját webshopra az online piactéri értékesítés mellett. Az e-kereskedelembe a vírus időszakában becsatlakozók 64 százaléka saját bevallása szerint mindenképp élt volna az online piactéri értékesítés lehetőségével, miközben a válaszadók egyharmada kifejezetten a vírushelyzet miatt hozta előre a döntését. További 10 százalék azoknak a kkv-knak az aránya, amelyek egyáltalán nem tervezték az e-kereskedelemhez való csatlakozást, csak a pandémia miatt döntöttek mellette.
A járványhelyzet hatására egyre több hazai vállalkozás tekint mankóként az online piacterekre, mert nagy vásárlói elérést biztosítanak, és lehetőséget adnak a növekedésre a megváltozott gazdasági környezetben. Az eMAG Marketplace felületén az a tapasztalatunk, hogy minden harmadik cég 2020-ban, negyedük pedig közvetlenül a koronavírus magyarországi megjelenése után, azaz március óta értékesít online piactér felületünkön
– mondta Várkonyi Balázs, a cég ügyvezető igazgatója.
Az emberi erőforrások szűkössége, a szakemberhiány – a kitöltők szerint ezek gátolják leginkább a magyar kis- és középvállalkozásokat a digitális felkészültség növelésében, melyekkel a válaszadók 54 százaléka küzd. A digitalizáció kérdésével a kitöltők 58 százalékánál kizárólag a cégvezető foglalkozik, és csak a cégek 9 százalékának van erre a feladatra főállású munkatársa. A digitalizációval, online jelenléttel kapcsolatos feladatok a válaszadók 13 százalékánál az IT-s kollégák hatáskörébe tartoznak, illetve a cégek 7 százalékánál a marketinges, valamint 9 százalékuknál más osztályon dolgozó alkalmazott végzi ezeket. A válaszadók 6 százalékánál egyetlen munkatárs sem foglalkozik ezzel a területtel.
A céges közösségimédia-oldalak esetében kicsit jobb az arány: bár legnagyobb részben szintén a cégvezető feladata ezek kezelése, 17 százalékuknál a marketinges, 10 százaléknál pedig főállású alkalmazott kezeli a felületeket. A lekérdezésben szereplő kkv-k 7 százalékánál a cégnek semmilyen online stratégiája nincs.
A cégeket arról is megkérdezték, hogy milyen típusú segítségre lenne szükségük a digitális térben való hatékony megjelenéshez és értékesítéshez. A lekérdezésben részt vevők egyharmada számára tanfolyam vagy egy továbbképzés lenne szükséges az e-kereskedelemben való érvényesüléshez, valamint 29 százalékuk esetében az eszközök, az infrastruktúra bővítése jelenti a lenagyobb kihívást. A kutatásban részt vevő hazai vállalkozások 47 százaléka jónak tartja a digitális felkészültségét, ám szeretne fejlődni, egyharmaduk átlagos, 10 százalékuk pedig saját bevallása szerint átlag feletti digitális tudással rendelkezik egy webáruház működésével és az online értékesítéssel kapcsolatosan. A kkv-k mindössze 1 százaléka gondolja azt, hogy egyáltalán nem felkészült, 7 százalékuk pedig átlag alattinak tartja a digitális tudását.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy a vállalkozások milyen innovációkra hajlandók az online jelenlétük erősítése érdekében. Az eddigi működés újragondolására a megkérdezett vállalkozások háromnegyede hajlandó, 29 százalékuk már tett is lépéseket ennek érdekében, a cégek 24 százaléka viszont a koronavírus ellenére sem gondolkodik a működése finomhangolásán. A munkafolyamatokat a válaszadók több mint fele szervezte vagy szervezi át a jövőben, többek között az otthoni munkavégzés engedélyezésével. A koronavírus miatt a tervezett fejlesztések, módosítások elhalasztása a válaszadók kevesebb mint felét jellemzi csupán.