Az Orbán-kormány februárban bejelentett klíma- és természetvédelmi akciótervének zászlóshajója a Zöld busz program, amelynek keretében tízéves időtávban 36 milliárd forinttal támogatnák elektromos buszok beszerzését. A tervek szerint 2030-ra minden második autóbusz környezetbarát lesz a nagyvárosok helyi közlekedésében.

A nemzetközi vállalások értelmében 2050-re Magyarország klímasemleges lesz. Ennek egyik kulcseleme a közlekedés zöldítése, ugyanis a levegőszennyezés több mint negyedéért a közösségi közlekedés a felelős. A z Európai Unió Fehér Könyve szerint 2030-ig 40, 2050-ig pedig 80–95 százalékkal az 1990. évi szint alá kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

A  program első demonstrációs mintaprojektje Debrecenben indult el szeptember elején, most pedig Békéscsaba zárkózott fel a próbához. Itt most  egy hónapig egy Solaris Urbino elektromos autóbusz közlekedik a város valamennyi vonalán, amely a gyári adatok szerint akár 200 kilométert is képes egy töltéssel megtenni. A lengyel gyártóval együtt összesen tíz piaci szereplő kapott jogosultságot a projektben való részvételre. Minősített partner címet kapott a BM Heros, a BYD, az Electrobus Europe, az EvoBus Hungária, az Inter Traction, a Kravtex, a SOR és a Prim-Vol Trade. Ezek a cégek a program demonstrációs szakaszának kilenc helyszínén ingyen biztosítják azokat az elektromos járműveket, amelyeket az üzemeltetőknek és az utasoknak bemutatnak.     

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a forgalomba helyezésen kiemelte, hogy a Zöld busz program a klímavédelmi törekvések mellett arra is alkalmas, hogy gazdaságfejlesztő feladatot töltsön be, és hozzájáruljon a hazai buszgyártás talpra állításához. 

Magyarország jelentős buszgyártó hagyományokkal rendelkezett, viszont jelenleg az itthon előállított buszokban a hazai hozzáadott érték nem haladja meg a 10-15 százalékot. A nemzeti buszstratégia azt a célt tűzte ki, hogy a magyar buszgyártásban a hazai hozzáadott érték érje el a 60 százalékot.

Becslések szerint egy elektromos buszt 140–150 millió forintból lehet beszerezni. A tízéves program alatt a jelenleg országszerte futó mintegy 2900 buszból 1300-1400-at szeretnének e-járműre cserélni. Az államtitkár szerint a támogatás nem lesz százszázalékos, de reményei szerint a jövőre induló új uniós hétéves költségvetési ciklusban is tudnak majd erre a célra forrást teremteni. 

Szarvas Péter békéscsabai polgármester elmondta, hogy 25 buszból áll a helyi járműflotta, amely nagyon öreg, elavult; a buszok átlagéletkora 14-15 év, de van köztük 20 éves is.

A járművek egy év alatt mintegy egymillió kilométert futnak. Ezért nagyon fontos a buszállomány megújítása

– mondta a városvezető, hozzátéve, hogy a Modern városok program keretében további 10-11 e-busz beszerzését tervezik, és az intelligens közösségi közlekedés kiépítése is napirenden van.
    
Herczeg Tamás, a város fideszes országgyűlési képviselője pedig arról beszélt, hogy a légszennyezés a 2010-es adatok szerint mintegy négyezer ember haláláért tehető felelőssé, és a születéskor várható élettartamot is csökkenti egy évvel. 

Annyi bizonyos, hogy 2022-től csak elektromos autóbuszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer fősnél nagyobb településeken. A program következő állomásai Zalaegerszeg, Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, Kecskemét és Nyíregyháza lesznek, de természetesen a fővárosban is meg akarják újítani a járműparkot. A budapesti konstrukció amiatt is érdekes, hogy az Orbán-kormány egy minapi hír szerint kifizetné a BKV-nak a 3-as metró kocsijait leszállító orosz gyártótól követelt 7 milliárd forintos kötbért, viszont a közlekedési cég a pénzből kizárólag elektromos buszokat vásárolhatna.