Mennyire érezte meg a magyar bankszektor a Covid–19-világjárványt?

A bankszektor újraszabályozása globálisan, az Európai Unióban és így Magyarországon is a 2008-as gazdasági világválság után következett be. Ez többek között pótlólagos tőkekövetelményt és megfelelő likviditási tartalékot írt elő. Az újraszabályozási cél az volt, hogy bármilyen jövőbeli válság esetén is a bankszektor egészének és egyes tagjainak a stabilitása fennmaradjon azért, hogy a bankszektor a legnehezebb körülmények közepette is aktivitásával a gazdasági működés fenntartását, majd pedig az újraindított, fenntartható gazdasági növekedést tudja szolgálni. Tudjuk, hogy a Covid–19-vírushelyzet miatt bekövetkezett gazdasági és pénzügyi problémák fájdalmasak, és hatásuk évekre elhúzódóan veszteségként fog jelentkezni. Az előbb említett újraszabályozás miatt azonban a bankszektor még ezen körülmények mellett is likvid maradt, elősegíti sok ezer család és vállalkozás sikeres küzdelmét a nehézségekkel, és képes a gazdaság újraindításához szükséges hitelek folyósítására is.

A kormány által bevezetett hiteltörlesztési moratórium sokaknak segítség, de a bankok részéről megkívánt egyfajta rugalmasságot, gyors reagálást. Miként látja a Bankszövetség, jól vizsgáztak a pénzintézetek?

A koronavírus miatt hozott kormányzati intézkedéseket elsősorban az emberi élet feltétlen védelme ösztönözte. Ezt követte a gazdaság működőképességének a biztosítása. A magyar bankszektor a koronavírus-járvány idején a megoldás nélkülözhetetlen pénzügyi letéteményese. Példamutatóan aktív szerepet játszik a válsághelyzet enyhítésében, a gazdasági működőképesség megtartásában és az új típusú gazdaság felépítésében. Mindezeken túl vállalva a moratórium bevezetésének az operációs terheit, tavasszal szinte egyetlen hétvégén megteremtette a megvalósítás technikai feltételeit. És még lehet sorolni, hogy a szektor extra adóterhek viselésével is hozzájárult a válság költségvetési terheihez, bevezette az azonnali átutalást, és tovább dolgozik a digitalizációs váltáson, miközben 95 százalék felett biztosította a bankfiókok nyitvatartását. Mára mindenki számára egyértelmű az is, hogy a lakosság és a vállalkozások felé aktív közvetítőként járunk el a kormányzati és jegybanki programokban. A „JÓTETT Bank” nyitónapjának minden várakozást felülmúló eredményei nyomán pedig büszkén számolhatok be arról is, hogy e héten a megcsappant országos vérkészletek feltöltésére sorakoztak fel a banki dolgozók. Ezrek gyógyulásához, életmentéséhez járulunk hozzá a programmal.

A bankok szigorítottak a feltételeken, mennyire lassult a hitelfelvétel Magyarországon?

A hitelezési aktivitást az ügyféligények mellett a jogszabályok és a gazdasági környezet határozza meg. Lakossági oldalon a babaváró hitel volumene pótolta a többi lakossági hiteltermék visszaesését. Vállalati oldalon pedig a kormányzati, jegybanki és hitelgarancia-programok ellentételezték az elbizonytalanodott gazdasági aktivitást. Mindezek összességükben a hitelállományban növekedést jelentenek, és az új típusú gazdaság alapjainak a lerakásához szükséges minőségi fordulatot vetítik előre. Az sem elhanyagolható pozitív fejlemény, hogy a hitelek átlagos ügyintézési ideje az említett termékkonstrukciók új feltételei és a digitalizáció miatt átlagosan csökkent. Ettől a rövidülési tendenciától eltérés ott fordulhatott elő, ahol a megbetegedések miatt munkaerő-kiesés következett be, és természetesen időbe telt a hiányokat pótló szervezési lépések realizációja.

A felelős pénzügyi magatartás meghatározó a mostani, nehéz időszakban. Vannak tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogy valaki nem igényelt halasztást, de időközben bajba került?

A banki ügyfélkör felelősen járt el. Akik továbbra is tudták fizetni a hiteleket, körülbelül az ügyfékkör fele, ők kijelentkeztek a moratóriumból. A moratóriumban tehát azok maradtak benne, akiknek erre szükségük mutatkozott. Amennyiben valaki kijelentkezett a moratóriumból, majd a pénzügyi helyzetében mégis romlás következett be, ő azonnal visszajelentkezhetett. A moratórium ezáltal teljes körű védelmet biztosított a magyarországi ügyfeleknek.

Tegyük még egyszer tisztába, hogy milyen vonzatai is vannak a fizetési halasztásnak. Azt teljeskörűen kizárja a vonatkozó jogszabály, hogy több legyen a tartozás, mint ha nem éltek volna a moratóriummal? Mennyire ismerik az ügyfelek a részleteket?

Az ügyfelek pénzügyi tájékozottsága – többek között pl. a PÉNZ7 programoknak köszönhetően – az elmúlt években folyamatosan nőtt. Az ügyfelek pénzügyi helyzetüket saját maguk ismerik a legjobban. Az ügyféloldali ki-, illetve visszajelentkezések a moratóriumba azt mutatják, hogy az ügyfelek a saját érdekeiket és lehetőségeiket felismerték. A tájékoztatás kormányzati, jegybanki, illetve kereskedelmi banki aktivitások eredményeként megtörtént, és év végéig is folyamatos lesz. Aki most nem tud fizetni, az minden kamatos kamathatás nélkül, egyszerűen csak időben később a fizetési moratóriumot követően fogja megfizetni tartozását. A jogszabály biztosítja, hogy önmagában a moratórium miatt az adósok havi törlesztési terhe nem növekedhet, ami úgy biztosítható, hogy a moratórium időszaka alatt felhalmozott, meg nem fizetett kamatot az ügyfelek a meghosszabbodott futamidő alatt fizetik vissza a bankjuk részére. Most az ügyfelek előnyt és lehetőséget kaptak, így bízom benne, hogy a józan ész hangja az elismerés lesz.

A miniszterelnök bejelentése szerint hat hónappal meghosszabbítja a kormány a moratóriumot. Meddig látja tarthatónak ezt a helyzetet? Egy idő után muszáj lesz valahogy visszakapni kintlévőségeiket a bankoknak. Nem jár ez a hitelportfólióik drasztikus romlásával?

A koronavírus-járvány második hullámába kerültünk, azaz a járvány még tart. A nehéz időszakban összefogásra van szükség. A cél az, hogy a gazdasági károk ne fokozódjanak, majd a járvány után az új típusú gazdaságot gyorsabban építsük fel. Így egy nagy minőségi lépésre készülünk fel. A bankszektorban a Covid miatti veszteségek időben széthúzva fognak megjelenni, ezért természetesen egyáltalán nem átlagos, nehéz időszak elé nézünk. Azonban irányultságunkat az építkezés és a kilábalás segítése jellemzi, hiszen mi is egy erős magyar gazdaság felépítésében vagyunk érdekeltek. Ami egyet jelent a magyar családok jövedelemtermelő és fogyasztói potenciáljának az erősödésével.

Milyen típusú hiteleket vesznek fel ma az emberek?

A lakossági ügyfeleinknek ma is többféle hitelre van szükségük, a mennyiségi arányokat a lehetőségek és a kedvezmények befolyásolják. Nem véletlen, hogy kiemelkedik a babaváró hitel, mely a demográfiai fordulat egyik alapvető háttérterméke lehet.

Ez a személyes konzultációt igénylő hitelesek számának növekedésével is jár?

Igen, de fiókjaink aktivitása azt mutatja, hogy korántsem csak a hiteleseknél folyamatos a személyes ügyintézésre való igény. Azt is látjuk, hogy a tavaszi időszak óta a magyar társadalom sokkal gyorsabban tudott alkalmazkodni a digitális átálláshoz, mint azt korábban vélelmeztük. Általánossá vált a digitális oktatás használata, a szolgáltatások és bevásárlások digitális igénybevétele, a digitális hivatali és közüzemi ügyintézés, közte a banki termékek digitális igénybevétele is. Természetesen a tájékozódásnak és a konzultációnak is megjelentek a változatos offline lehetőségei. Mintha 10 évet ugrottunk volna előre a digitális korba.

Nemzetközi összehasonlításban hol tart most hazánk ezen a téren?

A digitális fejlesztések mostanában jelentős anyagi és munkaerő-ráfordításokat igényelnek. Néhány éves távlatban ma még elképzelhetetlen gyorsaságot, hatékony ügyfélkiszolgálást tesznek majd lehetővé, miközben számos termék és szolgáltatás olcsóbbá is válik. Azaz folytatódni fog a banki termékek évtizedek óta tartó díjcsökkenése, bár ezt a trendet a tranzakciós illeték általános fenntartása ma még lassítja. Ettől eltekintve együtt fejlődünk az Európai Unióval, sőt néhány területen meg is előzzük. Erre fontos, jelentős példa, hogy az azonnali átutalás Magyarországon alapszolgáltatás, míg tőlünk nyugatra egy korántsem általános, és drága, prémium pénzforgalmi szolgáltatás.

(Borítókép: Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára / Fotó: Magyar Bankszövetség)