Bár elsőre filléres ügyről van szó, a szabályozás akár jelentős csalásokra is lehetőséget adott, többek között emiatt vált szükségessé a szigorítás: jövő nyártól már nem lehet áfamentesen vásárolni Kínából.
Ha egy mezítlábas állampolgár unión kívülről, praktikusan Kínából rendel bizonyos érték alatt valamilyen árut, nem kell áfát fizessen. Ez a bizonyos érték 22 euró. Vagyis a műanyag kacatok, leértékelt áruk és bizonytalan célra használható kütyük esetében nem kell bonyolult áfaügyintézést végrehajtani, és értelemszerűen az áfát nem is kell megfizetni.
Az áfamentes import engedélyezésének oka az, hogy bizonyos összeg alatt egyszerűen nem éri meg ezzel foglalkozni. Minden egyes csomag újabb és újabb ügy a hatóság számára, újabb dokumentum, pluszadminisztráció, mindez fillérekért. A szabályok kijátszása így nem lehetetlen feladat, hiszen az uniót elárasztják a csomagok, a hatóságok pedig csak szúrópróba-szerűen tudják ellenőrizni, hogy a csomagokban valóban az és olyan értékben rejtőzik-e, mint ami a csomagolásra van írva. Vagyis csak a sokadik fahasábról derül ki, hogy az valójában mobiltelefon.
Ennek vet véget jövő nyáron az a szabályozás, amely egyrészt minden importot áfakötelessé tesz, másrészt az áfa hatálya alá vonja az online piactereket, vagyis a felületeket, ahol a biznisz zajlik. Ilyen platform az Ebay, az Amazon, a Wish és a többi hasonló portál. Ezek pillanatnyilag nem vesznek részt az adásvételben, csak egy felületet nyújtanak az ügylet létrejöttéhez. A vásárlás a kínai eladó és az uniós vevő között jön létre, a platformnak – jelenleg – semmi köze az egészhez.
A járványhelyzet miatt késleltetve, nem januártól, hanem csak júliustól lép életbe a szabály, miszerint az efféle adásvételeknél a piactér is részt vesz az ügyletben mint közvetítő – mondta az Indexnek Farkas Gábor, a PwC Magyarország közvetett adózási csoportjának igazgatója.
Közvetítőként pedig – bizonyos feltételek fennállása estén –, mint aki először találkozik az importált áruval, köteles lesz az áfát bevallani. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy a vevő az adott platformtól kapja meg a terméket áfával növelt áron, az áfát pedig a cég befizeti a költségvetésbe. Cégek esetében más szabályok irányadóak, hiszen ez esetben a vevő maga is áfaalany, így bizonyos feltételek fennállása esetén az előzetesen felszámított adót levonhatja.
Ez azt jelenti, hogy a kínai rendeléseink drágábbak lesznek. Ha csak az áfát számoljuk fel rá, akkor Magyarországon 27 százalékkal – minden tagállamban annyival, amennyi az áfa kulcsa. Ha egyéb veszteségeket is számba veszünk, akkor még többel.
A döntés hátterében ugyanis nemcsak az áll, hogy az elkövetett áfacsalásokat megszüntesse az unió, hanem az is, hogy beépítsenek a rendszerbe valamilyen versenykiegyenlítő elemet is.
Az adótétel kiegyenlítése jóval egyszerűbb lesz úgy, hogy az áfának úgymond lesz gazdája. Mert míg egy kínai vállalattól utólag meglehetősen nehéz behajtani bármiféle adótartozást, egy az EU-ban nyilvántartásba vett, telephellyel rendelkező vállalat esetében ez nem akkora mutatvány. A jelentős árelőny eltűnésével majd mindenki eldöntheti, megéri-e Kínából rendelni, vagy sem. Annak következtében, hogy a Kínából importált termékek ára nem lesz automatikusan akár 20–27 százalékkal alacsonyabb, valószínűleg ez a beszerzési mód veszít is majd a népszerűségéből. Ez pedig akár jelentős hatást is gyakorolhat a keresletre. Ha pedig csökken a dömping, az egyszerűen már más piaci feltételeket jelent.
Annak érdekében, hogy technikailag kezelhető legyen a termékek áfájának felszámítása és befizetése, az államok speciális, egyablakos rendszert fognak működtetni. Erre azért van szükség, hogy egy-egy vállalatnak – mondjuk az Ebaynek – ne kelljen minden tagállamban áfaalanyként regisztrálnia. Elegendő egyetlen telephely, az adminisztrációt pedig onnan lehet koordinálni aszerint, hogy a vásárló melyik tagállamban él, és ott milyen áfakulcsot kell felszámolni. Az áfatétel befizetését követően az adott adóhatóság feladata lesz majd a megfelelő államba utalni az adó összegét.