Az 56-os forradalom miatt számos budapesti városrész történelmi jelentőséget kapott. Jellemzően frekventált, központi lokációkról van szó, ennek megfelelően a lakáspiacon is kiemelt szerepük van.
Bár a világháborúk, a politikai döntések és a gazdaság helyzete többször is megingatta a magyarországi lakáspiacot, szinte folyamatos növekedés volt a jellemző a múlt században. Az Index már a „Budapest 100” apropóján megírta, hogy az első világháború alatt visszaeső építkezések száma az 1920-as években gyorsan növekedett. Tíz év alatt a lakásállomány rendkívüli ütemben, közel 20 százalékkal bővült.
A háború, majd az elcsatolt területekről érkező menekültek miatt kialakult lakásínséget ebben az időszakban lakáspiaci konjunktúra követte, ennek eredményeként 1930-ban már közel 2,2 millió lakásnál járt Magyarország. A Statisztikai Szemle című folyóirat 98. évfolyamának 6. számában – azaz idén júniusban – megjelent, Székely Gáborné által írt, „Száz év a magyarországi lakásstatisztikában” című tanulmány szerint több mint egy évtizeddel később, 1941-ben már majdnem 2,4 millió, a második világháború után – 1949-ben – pedig közel 2,5 millió lakóingatlanból állt az állomány.
Ilyen lakáspiaci helyzetben jött az 1956-os forradalom. Az akkori események számos településen zajlottak. Az Index az ingatlan.com segítségével annak járt utána, hogy a kiemelt budapesti forradalmi helyszínek környékén ma mennyiért kínálják a lakásokat a tulajdonosok.
Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője lapunknak azt mondta:
A budapesti események közül sok olyan városrészekben zajlott, amelyek az elmúlt időszakban a legnépszerűbbeknek számítottak lakáspiaci szempontból.
Az ingatlan.com a kínálati piac medián négyzetméterárait vizsgálta az egyes utcákban, tereken, valamint városrészekben. (A medián négyzetméterár azt jelenti, hogy a meghirdetett lakások felét ennél alacsonyabb, másik felét pedig magasabb áron kínálták az eladók.) Október végén a következő volt a helyzet:
Balogh László azt is elmondta, hogy a hivatalos utcaszintű KSH-adatok is igazolják, hogy a Kossuth tér és a Széchenyi tér környéke a legdrágább lokációt jelentik a piacon.
Egyelőre csak a 2018-as konkrét adásvételi adatok, vagyis a tényszerű eladási árak állnak rendelkezésre, amelyek szerint a tíz legdrágább budapesti helyből nyolc az V. kerületben található. A Dorottya utca mellett a Vértanúk tere, a Vörösmarty tér, a Vécsey utca, a Garibaldi utca, a Zrínyi utca, a Ferenciek tere és az Apáczai Csere János utca tartozott két évvel ezelőtt a legmagasabb árkategóriába.
Balogh László a budapesti és az országos lakáspiac alakulásáról általánosságban azt mondta, a koronavírus-járvány felborította az eredeti menetrendet.
A kereslet és a kínálat is visszafogottabbá vált, egyelőre nehéz pontos előrejelzést adni arra, hogy mikor kap újabb lendületet a használt és az új lakások piaca. Ehhez mindenesetre szükség lesz arra, hogy a járványhatás eltűnjön a piacról, a gazdaság újból erőre kapjon. Várhatóan az állami lakásprogram bővítése, többek között a lakásépítési áfa 5 százalékra való csökkentése, az illeték elengedése a csokkal vásárolt lakásoknál is segítheti a lakáspiac élénkülését. Emellett a lakásfelújításokhoz januártól igénybe vehető, maximum 3 millió forintos állami támogatás várhatóan a lakáspiac eddig kicsit háttérbe szoruló szegmensét, a felújítandó lakóingatlanok piacát rázhatja fel.
(Borítókép: Bérház a Ferenc körút és Üllői út sarkán, átjáróval a Corvin köz felé. Fotó: Róka László / MTI)