Az idén már biztosan nem bocsátja ki az állam a nyugdíjkötvényt – erősítette meg az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) a Napi.hu érdeklődésére. Hozzátették:
„az államkötvény piacra történő esetleges bevezetéséről az ÁKK Zrt. megfelelő időben tájékoztatni fogja a nyilvánosságot."
A cikkben felidézik, hogy először két éve beszélt ilyen célú hosszú távú állami megtakarítási forma bevezetéséről az ÁKK akkori vezérigazgatója, Barcza György. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretne az állam kibocsátani, amit kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjaskorukban visszaváltani, a járulékukat élvezni.
Azóta azonban folyamatosan tolják a bevezetés időpontját: 2019-ben például a Magyar Állampapír Plusz megjelenése miatt halasztott az állam. Varga Mihály pénzügyminiszter 2019 végén 2020 első felére ígérte a nyugdíj-előtakarékossági forma megjelenését. Ezt azonban a koronavírus-pandémia felülírta, legkorábban 2021-ben képzelhető el, hogy mégis meglépi ezt az állam.
Ugyanakkor szakértők szerint annak alapján, ami eddig kiderült a tervezett nyugdíjkötvényről, nem biztos, hogy versenyképes lenne a piacon a már elérhető öngondoskodási formák – az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla – mellett. A lap szerint akkor lenne jó eszköz, ha azokat is megtakarításra sarkallná, akik eddig nem éltek egyik öngondoskodási formával sem.
A jegybank korábban jellemzően a 35 év alatti generáció megszólítására és takarékosságra ösztönzésére a jóléti alapok bevezetését javasolta. Az MNB elképzelése az lenne, hogy a munkavállalókat kötelezően léptessék be ezekbe az alapokba, amelyekben különféle célokra takarékoskodhatnak, ez lehetne egészségügy, családalapítás és a nyugdíj is. Jogszabály egyelőre nem született az utóbbi felvetésről, a Napi.hu értesülése szerint állítólag a kötelező beléptetéssel van gondja a kabinetnek, mivel az sokakban a tíz éve államosított magánnyugdíjpénztári rendszert idézi fel.