A jegybankelnök szerint az atlanti korszakot „Eurázsia kora” váltja két évtizeden belül. Szijjártó Péter szerint érdekeltek vagyunk egy erős Európai Unióban, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Eurázsia szerepe nagyot nőtt.
Egy új korszak hajnalán vagyunk – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az idén második alkalommal megtartott Eurázsia Fórumon. A jegybankelnök ezt az új korszakot „Eurázsia korának” nevezte, amely szerinte egy 400-500 éves korszak lesz, amely az 1492-ben indult atlanti korszakot váltja két évtizeden belül.
Az MNB elnöke egyébként tavaly már egyszer bejelentette Eurázsia korszakát: az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik – mondta tavaly a jegybankelnök.
Egy új kor megjelenésének hajnalán járunk, amelyet Eurázsia korának nevezhetünk
– fogalmazott most a jegybankelnök.
Úgy véli, hogy emögött egy új fogalom is meghúzódik:
a 21 század fő jellemzője a hosszú távú fenntarthatóság.
A Covid–19-járványról szólva elmondta, hogy annak „láthatatlan” hatása lesz a teljes világgazdaságra nézve, és fel fogja gyorsítani Eurázsia előretörését.
Matolcsy György a tavalyi konferencián Eurázsia egységéről és egy jövőbeli, közös, arany alapú eurázsiai kriptovaluta létrehozásáról beszélt, amely „digitális lesz, és az aranynak és az elektromos áramnak is része lesz benne”.
A világ nagyon gyorsan változik, a jegybankelnök szerint vannak sikeres országok és még sikeresebb országok, amelyek kockázatokkal és lehetőségekkel állnak szemben. A 2020-as évekről elmondta, hogy „időrokonaink” hatással vannak a jelenre: az 1940-es évek és az 1970-es évek is óriási hatással voltak a világra. Mindkét időszakról kiderült, hogy gyorsan változik, drámai változásokat hozott az életünkben – Matolcsy György szerint ebből tanulva támogatni tudjuk Eurázsia integrációját.
Szerinte a legfőbb tanulási pont a fenntarthatóság: a '40-es évek első fele a világháború miatt, míg a '70-es évek az olajsokk miatt nem volt fenntartható.
Az adatok az új olaj
– jelentette ki a jegybankelnök. Tanulni kell a '40-es és a '70-es évek hibáiból ahhoz, hogy egy fenntartható kontinenst tudjunk építeni – tette hozzá.
A világjárvány teljesen átalakította az életünket, amely sosem lesz ugyanolyan, mint korábban volt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy „alkalmazkodnunk kell!”. A tárcavezető nemcsak új kihívásként tekint a világjárványra, hanem lehetőséget is lát benne, lehetőséget, hogy versenyképessebbé és erősebbé váljunk.
Szijjártó Péter beszélt a kormány által 2010-ben elindított keleti nyitás programjáról is, amelyet sikeresnek nevezett. „Már akkor felismertük, hogy kézzelfogható módon növekszik majd a kelet szerepe.” Mint mondta, biztosak voltak abban, hogy Magyarország a megfelelő gazdaságpolitika segítségével versenyképesebbé válhat a nemzetközi piacokon.
Akkoriban támadások célpontjává váltunk a politikusok és a média részéről is, de kitartottunk
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy megértették,hogy ezeket a támadásokat a félelem szülte. Ugyanis akik „támadták” Magyarországot, azon országok folytatták, folytatják a legnagyobb volumenű kereskedelmet például Kínával.
Szijjártó Péter szerint számok bizonyítják, hogy helyes döntést hozott a kormány az elmúlt 10 évben:
„Mi, magyarok érdekeltek vagyunk egy erős Európai Unióban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy viták vannak arról, hogy ezt az erős nemzetállamok szövetségeként vagy egy európai egyesült államokként érjük-e el.
Gyakorlati okai is vannak az eurázsiai együttműködésnek, hiszen a világ GDP-jéből az EU szerepe 26-ról 21 százalékra csökkent, míg az USA 24 százalékra nőtt, míg Kína súlya 9-ről 16 százalékra emelkedett.
Az eurázsiai országok adják a világ GDP-jének 61 százalékát, a világkereskedelem 71 százalékát, míg a befektetések 67 százaléka ebbe a régióba irányul, 80 százaléka pedig innen származik
– Szijjártó szerint már csak ebből is látszik, hogy egy ilyen együttműködésben milyen lehetőségek vannak.