Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank eddigi ügyvezető igazgatója és főközgazdásza november elsejétől első magyarként kerül be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfelső döntéshozó testületébe – értesült az Index. A 24 tagú igazgatótanácsban a közép-kelet-európai országcsoport (Törökország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Belorusz, Szlovénia és Koszovó) képviselője lesz, amitől azt reméli, hogy a térség számára kedvező eredményeket érhet el.
Elsősorban a hazai érdekek hatékony képviseletét tartom feladatomnak, és hogy minél reálisabb, mélyebb és pozitívabb kép alakuljon ki Magyarországról
– mondta el az Indexnek a pénzügyi szakember.
Mivel a testület nemcsak az IMF belső ügyeiről, hanem mind a 190 tagországot érintő kérdésekről dönt, az ügyvezető igazgatói pozíció nemcsak gazdasági-pénzügyi, hanem egyúttal diplomáciai feladatnak is tekinthető.
Kérdésünkre, hogy a Valutaalap és Magyarország közötti korábbi rossz viszony javulhat-e a magyar igazgatósági részvétellel, Palotai Dániel emlékeztetett, hogy a 2008 őszén kért IMF-hitel ellenében megszorításokat vártak el a magyar kormánytól, miközben a GDP 80 százalékát meghaladó államadósság miatt amúgy is nagyon nehéz helyzetben volt a hazai gazdaság. Emiatt az Orbán-kormány 2010-ben visszautasította az IMF-programot, és helyette kidolgozta a Széll Kálmán-tervet, amely egyebek között az arányos, egykulcsos szja-val csökkentette a terheket és a válságadók bevezetésével a lakosság helyett a nagyobb teherbírású szektorokra hárította azokat.
Ma már sokkal jobb Magyarország viszonya a Valutaalappal, mint tíz évvel ezelőtt, mivel közben az IMF-nél is belátták, hogy nem volt helyes a korábbi, főleg megszorításokon alapuló programjuk. A megszorításokon alapuló programok ugyanis nem vezethetnek sikerre, mivel csak elmélyítik a kialakult válságot, így rontják a költségvetés egyenlegét is
– hangsúlyozta Palotai, aki szerint a jelenlegi járványhelyzetben különösen fontos, hogy az IMF már több mint 80 országnak nyújtott kedvező hitelt, bár rövid távra, de a korábbiaknál sokkal gyorsabban és a szokásos feltételek nélkül.
Közgazdász diplomáját 2004-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen. Szakmai pályafutását a Magyar Nemzeti Bankban kezdte, ahol 2004–2007 között elemzőként dolgozott. 2007-től az Európai Központi Bankban folytatta munkáját, ahol egyes euróövezeten kívüli uniós tagállamokért felelős elemzőként ízelítőt kapott a pénzügyi válság kezeléséből. 2010 novemberétől a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági főosztályát vezette és aktívan részt vett Magyarország strukturális reformprogramjának kidolgozásában, valamint az Európai Unió Gazdaságpolitikai Bizottságának tagjaként is segítette a magyar gazdasági és pénzügyi stabilizációt. 2013–2020 között az MNB ügyvezető igazgatója és főközgazdásza volt, de tagja volt az Európai Központi Bank Monetáris Politikai Bizottságának és az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának is. 2015-ben Popovics Sándor-díjban részesült, amely a 45 év alatti közgazdászok kimagasló szakmai teljesítményét ismeri el. 2017-től a Magyar Közgazdasági Társaság alelnökévé választották, 2019-től pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumának a tagja.
(Borítókép: Palotai Dániel. Fotó: Soós Lajos / MTI)