A kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) foglalkoztatottjainak önálló, egységes, új szolgálati jogviszonyt akar létrehozni – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára a parlament szerdai ülésén. Hozzáfűzte: a NAV szerteágazó tevékenységet végez, ezért személyi állománya heterogén, a foglalkoztattak jogállását több törvény is szabályozza, ami sok esetben nehezen áttekinthető helyzetet teremt. Ezt a helyzetet szüntetik most meg a csak számukra irányadó jogviszony létrehozásával. Izer Norbert szerint cél az életpályamodell modernizálása. A javaslat egyebek mellett kitér a pótlékokra, a fizetési fokozatokra és az illetményrendszerre is.

A fideszes Becsó Károly felhívta a figyelmet, hogy az adóhatóság személyi állománya túlnyomórészt kormánytisztviselőkből, kisebb részben pedig hivatásos állományú pénzügyőrökből áll. A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita az ülésen arról beszélt, hogy az adóhatóság új feladatokat kap, mert az önkormányzatoktól elvont gépjárműadó adminisztratív terheivel is nekik kell foglalkozni. Szerinte ez az elvonás egyébként az önkormányzatok ellehetetlenítéséhez vezet. Ugyanakkor üdvözölte, hogy létrejön a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság.

Az MSZP-s Varga László szerint nehezen magyarázható, hogy jövő évtől megszűnik a nyelvvizsgapótlék. A DK nem látja, hogy a törvényjavaslat érdemben javítana az adóhatósági dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésén – mondta Varjú László, a párt képviselője.

Az LMP-s Csárdi Antal úgy véli: a NAV létszáma egy idő óta csökken, aminek egyik oka, hogy a dolgozók elérik a nyugdíjkorhatárt, a másik pedig az, hogy nem versenyképes a fizetésük.  
Izer Norbert úgy reagált: egységesítik a korábbi adó- és vámhatósági jogviszonyokat, a nyelvpótlékot pedig nem megszüntetik, hanem beépítik a jövedelembe, amely tíz százalékkal emelkedhet.

Az államtitkár a katáról azt mondta: a kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályrendszerének további módosítását, a legfrissebb változtatás is csak a megbízók oldalára rak pluszterhet, amit a 400 ezer katás közül 340 ezren semmilyen módon nem éreztek meg. Szerinte pont arról van szó, hogy a katásokat szeretnék megtartani abban a kedvező pozícióban, amiben most vannak. A cél az volt, hogy a többség se adminisztratív, se adóteher-növekedéssel ne találkozzon.