Folytatódott a háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása a harmadik negyedév elején, az időszak végére azonban ismét csökkent az Intrum fizetőképességi mutatója, ami alátámasztja a Pénzügyminisztérium előrejelzését, amely szerint W alakú kilábalásra lehet számítani a recesszió után. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Intrum vezető követeléskezelő cég negyedéves mutatója alapján az év második felében javult a magyar háztartások pénzügyi helyzete a koronavírus-járvány tavaszi hulláma után, igaz, a tavalyi szintet nem éri el.
Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) átlagos értéke a harmadik negyedévben 38,1 volt, ami jelentősen elmarad a 2019 azonos időszakában mért 52-től,
igaz, a 2020 második negyedévében mért 37,1 pontos értékhez képest javulást jelent, különösen az áprilisban mért 18,9-hez viszonyítva. Július végétől azonban megint csökkent a lakosság fizetőképessége: szeptember végén 35,8 ponton állt.
Az IFI olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek mértéke, az adósságállomány, a megtakarítások értéke és a háztartási fogyasztás. Az index növekedése azt jelenti, hogy a háztartások pénzügyi helyzete stabilizálódik, könnyebben tudják fizetni a kiadásokat és több pénzt tudnak félretenni.
Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint az első hullám kezdetén látványos zuhanás volt a lakosság fizetőképességében, ősszel, a második hullám idején azonban még nem látható ilyen tendencia, míg a harmadik negyedév végén látott visszaesés elsősorban a növekvő munkanélküliségnek tudható be.
Az első, tavaszi sokk után még nem vesztették el annyian az állásukat, most azonban, hogy kiderült, a járvány és a recesszió nem ér véget azonnal, számos cég indít leépítéseket, így a nyár végén már jelentősen emelkedni kezdtek a munkanélküliségi mutatók
– mondta Deszpot Károly.