A magyar lakosság negyede dohányzik, méghozzá nem is keveset: népességarányosan Magyarország az egyik legnagyobb fogyasztó. Az államoknak hatalmas bevételt jelentenek a dohányosok, ezért általában félnek is emelni a cigarettát terhelő adókat – sokszor a gazdasági érdek az egészség előtt áll –, 2021-től a kormány mégis adót emel. Mennyit hoznak a büdzsének a dohányosok és mennyibe kerülnek az egészségügynek? És mit tesz közben a dohánylobbi?
Az biztos, hogy a dohányzás miatt kialakult betegségek kezelése az idén is sokkal többe fog kerülni az államnak, mint amennyi bevétele származik belőle
– mondta az Indexnek Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza. A dohányzás szerinte jövedelmező az államnak, de egy kicsit olyan, mintha előre innánk a medve bőrére. Ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megküldött adatsor alapján
A minisztérium az Indexnek egy 2012-ben megjelent kutatás – amelyben 2010-es adatok szerepelnek – eredményeit küldte meg, ennél frissebb tanulmányuk a dohányzásról nincsen.
Ezek az összegek természetesen nőttek azóta: a központi költségvetésnek csak a dohánygyártmányok jövedéki adójából származó bevétele az év első kilenc hónapjában meghaladta a 300 milliárd forintot, az egész évet nézve pedig elérheti a 400 milliárdot – közölte portálunkkal a Pénzügyminisztérium (PM). A dohányzásból származó áfabevételek is százmilliárdokban mérhetők, az elmúlt tíz évben ez a tétel is nagyot nőtt.
Körülbelül 5700 milliárd cigarettát szívtak el világszerte 2016-ban a The Tobacco Atlas felmérése szerint. Népességarányosan nézve Magyarország a 13. legnagyobb fogyasztó: egy átlag magyar 2060 cigit szívott el 2016-ban. Ebben a számban persze nem csak a dohányosok vannak benne, hiszen egy erős dohányosnak a napi 5-6 szál az csak egy gyenge délelőttnek tűnhet.
A KSH 2019-es adatai szerint a magyar lakosság 24,5 százaléka naponta dohányzik, 2,3 százaléka alkalmi dohányos, 18 százaléka pedig már leszokott – a népesség 55,2 százaléka pedig sosem gyújtott rá.
Októberben nyújtották be a parlamentnek az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, ami szerint a dohánytermékek jövedékiadó-mértéke két ütemben emelkedne, január 1-jével és április 1-jével. Ha a minimumadót nézzük, akkor ez nagyjából 14 százalék növekedést jelent, a fix adónál kerekítve 21 százalékos adóemelés lehet, míg a százalékos adónál 0,5 százalék. Az indoklás szerint azért van szükség a változtatásra, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió 2011-es dohányadó-irányelve szerinti minimumelvárást, azaz a dohánytermékek jövedéki adója érje el az Unió által megkövetelt legalacsonyabb minimumszintet.
A dobozonkénti 10 százalékos áremelés a magas jövedelmű országokban átlagosan 4 százalékkal csökkenti a dohánytermékek iránti keresletet. A kormányok mégis gyakran visszakoznak az ehhez hasonló intézkedések bevezetésétől
– ismerte el az Emmi az Indexnek, amikor arról kérdeztük őket, hogy mit várnak a dohánytermékek jövedéki adójának emelésétől. A minisztérium szerint ez azért van, mert tartanak tőle, hogy az intézkedések negatívan hatnak a gazdaságra, főként a rosszabb gazdasági körülmények között élő dohányosokra, a dohánytermékek gyártásában, a mezőgazdaságban, illetve a kiskereskedelemben foglalkoztatottakra. Hozzáteszik azonban, hogy ha szélesebb nézőpontból közelítjük meg a kérdést, megállapíthatjuk, hogy
a dohányzás visszaszorítása kedvező hatással van az egész társadalomra
– beleértve a hátrányos helyzetű, szegényebb rétegeket is.
Az Emmi szerint azt is fontos figyelembe venni, hogy bár a dohányzás sok százmilliárdos állami bevételeket generálnak évről évre, a magyar lakosság több százezer egészségben eltöltött életévet veszít el. A 2010-es adatokon alapuló, az aktív és passzív dohányzás társadalmi és gazdasági betegségterheivel kapcsolatos költségbecslések szerint az egyéni és állami kiadások a 350 milliárdot is meghaladták, az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készített tanulmány pedig ennél is többet mért, 441 milliárd forintot.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a dohányfogyasztás visszaszorításának egyik leghatékonyabb közgazdasági eszköze az adóemelés. Amerikai kutatások kimutatták, hogy
a dohányzást terhelő adók 10 százalékos növelése a fejlett országokban 3–5 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez.
A költségvetésnek pedig nem kell aggódnia amiatt, hogy elúsznak a jövedékiadó-bevételek, mert bár visszaesik a fogyasztás, de a kevesebb fogyasztó drágábban fogja megvenni az adott mennyiségű terméket, összességében tehát nő az adóbevétel. A jövedéki adóból származó bevétel komoly tétel a költségvetésen belül, és rendkívüli módon hiányozna az államnak, ha nem lenne – foglalta össze Joó Tamás.
A dohányipar folyamatosan innovál, ma már széles körben elérhetők Magyarországon az új típusú dohánytermékek, néhány évvel ezelőtt az e-cigaretta, 2019-ben pedig az úgynevezett hevítéses technológián alapuló termékek jelentek meg.
A fejlett világban az a tendencia, hogy csökken a hagyományos dohánytermékek fogyasztása
a hatékony dohányzásellenes küzdelem miatt, melynek egyik éllovasa egyértelműen az USA, ahol az 1950-es években még 50 százalék fölött volt a prevalencia, most bőven 20 százalék alatti ez a szám – emlékeztetett az egészségügyi közgazdász. Joó Tamás szerint nagyon kártékony folyamat zajlik: „az ipar az új típusú dohánytermékekre való átszoktatással próbálja a piacát meg-, az addikciót pedig fenntartva elhitetni a társadalommal és a döntéshozókkal, hogy ez egy kevésbé ártalmas technológia, mivel nincs égés, nincs füst és feltételezhetően nem jut be annyi káros anyag az emberi szervezetbe”.
A WHO az alábbi kulcsfontosságú üzeneteket fogalmazta meg a különböző kormányoknak:
Vélhetően több évnek kell eltelnie, hogy komolyabb, egységes és legalább a hagyományos dohánytermékekhez hasonló szabályozás alá tartozzanak az új típusúak is akár uniós, akár hazai szinten, addig viszont letarolják a piacot. Itthon 2019 áprilisától, amióta legálisan vásárolhatunk hevített dohányterméket, átlagosan havi körülbelül 30 százalékkal emelkedett a forgalmuk. Ez jelentős növekedés. Hogy jön ide az állam? Úgy, hogy a hevített dohánytermékek a hagyományos dohánytermékekhez képest jelenleg egy jóval kedvezőbb (körülbelül harmadakkora) adózás alá esnek, az árukat viszont körülbelül ugyanoda lőtte be a dohányipar, mint a hagyományos cigarettáét. Az állam így rendkívül súlyos jövedékiadó-bevételtől esik el, ami éves szinten a több tízmilliárd forintos nagyságrendet is elérheti, a dohányipar viszont hatalmas (extra)profitot realizál – fejtette ki az egészségügyi közgazdász.
Ezt némileg kompenzálja a tervezett jövedékiadó-emelés, amely szerint két ütemben, 10 forintról 15 forintra emeli majd szálanként az adó mértékét.
Joó úgy véli, az egész folyamat kétségkívül nagyon jó, de a hatékony népegészségügyi hatások eléréséhez még mindig van benne tartalék: legalább a hagyományos dohánytermékekhez hasonló módon kellene az új típusúakat is szabályozni, egyrészt azért, mert ennek hiányában még jobban elterjednek ezek az eszközök, másrészt hatalmas bevételtől esik el az állam.
Az Index rákérdezett a Pénzügyminisztériumnál, hogy mi történne a gazdasággal, ha konkrétan betiltanák a dohányzást itthon, tehát nulla forint bevétel származna ebből. Szerintük csak korlátozottan lehet megítélni ezt, de számolni kellene az illegális kereskedelem fellendülésének kockázatával, „a dohánygyártmányok növekvő feketekereskedelme – a minden eddiginél számottevőbb profitszerzés reményében – valószínűleg soha nem látott magasságokba emelkedne” – közölték.
A foglalkoztatás csökkenése és az állami adóbevételek elmaradása mellett pont a feketekereskedelem növekedése a dohánygyárak egyik érve, ezzel szúrnak oda, amikor egy adott ország valamilyen dohányzásellenes intézkedést tervez meghozni vagy bevezetni.
Ez külföldön és Magyarországon is így van, tehát nincs új a nap alatt – fűzte hozzá Joó Tamás.
Az, hogy ennyien halnak meg és világelsők vagyunk néhány betegség tekintetében, amiatt van, hogy 20-30 évvel ezelőtt brutális mennyiségben szívta a magyar ember a cigarettát. Joó Tamásék 1990-től vizsgálták meg a dohányzás miatti halálozások számát. Az eredmények lesújtók, Magyarországon több mint egymillió ember halt meg csak dohányzás következtében az elmúlt három évtizedben.
Egy ilyen demográfiai helyzetű ország, ilyen családpolitikai és gyermekvédelmi törekvésekkel nem engedheti meg magának, hogy ne lépjen fel hatékonyabban a dohányzás visszaszorítása érdekében, és évről évre egy kisvárosnyi embert veszítsen el, és emellett fiatalok tízezrei váljanak függővé
– fogalmazott az egészségügyi közgazdász. Magyarországon 2010–2014 között a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt prioritás volt a dohányzás elleni küzdelem. 2012-ben és rá egy évre, viszonylag rövid idő alatt, számos pozitív intézkedést sikerült bevezetni:
Ezeket az elmúlt évtizedek legjelentősebb népegészségügyi intézkedései között tarthatjuk számon. Az eredmény az lett, hogy az akkori komplex intézkedéscsomag miatt közel 20 százalékkal csökkent a dohányfogyasztás, számos ország mellett a WHO is felfigyelt ránk, pozitív példák voltunk.
A rossz hír viszont az, hogy 2014 óta az intézkedések utánkövetése jelentősen elmaradt, emiatt a magyarországi dohányfogyasztás sem változott érdemben.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Pihenő dohányos a koronavírus-járvány első hullámában Krakkóban 2020. március 20-án. Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary)