A járvány idején az embereknek nagy szükségük van a biztonságra, így érthető, hogy a budapestiek 92,5 százaléka azt tartja legfontosabbnak, hogy a kormány és az főváros kiemelt figyelmet fordítson a munkahelyekre.
Lassan háromnegyed éve nyomja rá mindennapjainkra a bélyegét a koronavírus-járvány, és érzékelhető, hogy ez a probléma bőven elegendő az embereknek. Békére, nyugalomra, biztonságra vágynak.
A budapestiek biztosan, ami tökéletesen látszik a Portfolio felméréséből, amely először közöl kutatást a fővárosiak életét leginkább meghatározó kérdések megítéléséről. Ennek elkészítéséhez az NRC Kft.-t, Magyarország első online piackutatásokra szakosodott cégét bízták meg. A vállalat ezer 18 és 65 év közötti budapesti lakos véleményét kérte ki novemberben az elmúlt 10 év fővárosi fejlesztéseiről, a fejlesztendő területekről és a legfontosabb napi kérdésekről.
Az 1000 megkérdezettből 925-en úgy vélik, hogy a koronavírus miatti gazdasági nehézségek idején
a kormány és az önkormányzatok legfőbb feladata a munkahelyek megvédése.
Abban viszont még nagyobb az egyetértés (95,7 százalék), hogy a fővárosnak és az államnak együtt kell működnie akkor is, ha politikai nézeteltéréseik vannak, 94,9 százalék szerint párbeszédet kell folytatniuk egymással akkor is, ha más pártok támogatják őket, míg 930-an gondolják, hogy a vezetőknek a kifogások keresése helyett elsősorban arra kellene fordítaniuk a figyelmüket, hogy megoldásokat találjanak a budapesti problémákra, miközben adóemelés és eladósodás nélkül fejlesztik a várost.
Ennek megfelelően a kérdőívet kitöltők 80,8 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a koronavírus gazdasági következményei miatt az eladósodás kockázatával járó nagy összegű hitelt vegyen fel.
Ugyanakkor a válaszadók 82,2 százaléka szerint a kormánynak át kellene vállalnia fejlesztéseket a Fővárosi Önkormányzattól, ezzel is tehermentesítve a budapesti költségvetést, miközben 885-en úgy látják, hogy a mindenkori kormánynak támogatnia kell a fővárost, de nem gyámkodhat felette.
Ami a fejlesztési területeket illeti, a jelek szerint
kórházépítésre és -felújításra van a legnagyobb igény a budapestiek körében,
amelyet a tömegközlekedés korszerűsítése, a lakásfejlesztés, otthonteremtés és lakhatási körülmények javítása követ, míg a kerékpárutak fejlesztése, kulturális intézmények építése és a sport- és szabadidős létesítmények fejlesztése a sor végén kullog.
A közlekedés kérdése egyébként rendkívül fontos a budapestiek számára, és a legtöbben abban reménykednek, hogy a 44 éves átlagéletkorú HÉV-eket minél előbb lecserélik új, légkondicionált, alacsonypadlós járművekre – a válaszadók 10-es skálán 8,2-re értékelték ennek fontosságát. Sokan viszont abban is bíznak, hogy tovább fejlesztik a fonódó villamost Dél-Buda irányába, így a Duna mentén végig lehetne közlekedni.
| Legfontosabb fejlesztési területek a budapestiek szerint |
| Kórházépítés, kórházfelújítás |
| Tömegközlekedés fejlesztése |
| Lakásfejlesztés, otthonteremtés, lakhatási körülmények |
| Minőségi zöldfelületek, közparkok létesítése |
| Út- és hídépítés |
| Belváros felújítása |
| Dunai rakpartok gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítása |
| Kerékpárutak fejlesztése |
| Kulturális intézmények építése |
| Sport- és szabadidős létesítmények |
Óriási dilemmát okoz Budapesten, hogyan lehetne csökkenteni a forgalmat a belvárosban. A vélemények itt már jobban megoszlanak, igaz, a legtöbben – 813-an – a tömegközlekedés fejlesztésében látják a megoldást, de sokan úgy gondolják, hogy az agglomerációt Budapesttel összekötő elővárosi vasútvonalak és vasút korszerűsítésével lehetne leginkább javítani a helyzeten.
Nagyon sokan ellenzik viszont a dugódíj bevezetését a belvárosban
(76,2 százalék), az autós forgalom korlátozását az utcák egyirányúsításával, lezárásával (23,4), az autós útvonalak, sávok lezárását és átadását a kerékpáros- és gyalogosforgalomnak (17,4) és a parkolódíjak emelését (10,6).
Egyúttal a megkérdezettek közül 767-en nem értenek egyet azzal, hogy az autós forgalom jelentős korlátozására van szükség a kerékpárosok javára, így a legtöbben ellenzik a kerékpársávok kialakítását a Nagykörúton.
Azt az állítást, hogy „ha kerékpársávok létesülnek, az nem járhat az autós forgalom komoly korlátozásával, a dugók növekedésével”, a megkérdezett fővárosiak 76,7 százaléka helyeselte. Ennek megfelelően az ezzel ellentétes állítást („Az autós forgalom jelentős korlátozására van szükség a kerékpárosok javára”) csupán 23 százaléka támogatja a budapestieknek.
Ez azt jelenti, hogy
A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPES VÁROSÁTALAKÍTÁSI LÉPÉSE EGYELŐRE HÁROMNEGYEDES ELUTASÍTÁSSAL TALÁLKOZIK.
Ahogy az eddigiekből is kitűnt, a közlekedés kérdése megkerülhetetlen a Budapesten élők körében, így nem meglepő, hogy az elmúlt tíz év fejlesztései közül az első öt helyen az 1-es villamos felújítása és meghosszabbítása, az új buszok, metrókocsik, villamosok forgalomba állítása, a 4-es metró, a fonódó villamoshálózat és a 3-as metró felújítása végzett a válaszok alapján. Ezzel szemben a nagykörúti kerékpársáv az autós közlekedés helyett és a Puskás Aréna a lista végén zárt. A kérdőívet kitöltők ötös skálán hármasra értékelték az alapján, hogy mennyire tartják jónak, hogy ezek a fejlesztések megvalósultak Budapesten – igaz, a felmérés még azelőtt készült, hogy a magyar válogatott Izlandot legyőzve kijutott az Európa-bajnokságra.
(Borítókép: Karácsony Gergely és Orbán Viktor. Fotó: Bánkúti Sándor / Index, Kovács Tamás / MTI)