Miután Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette, hogy a következő 10 évre tervezett beruházásokat az uniós források nélkül is meg tudja építeni a kormány, megnéztük egy cikkben, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban (2014–2020) milyen mértékben részesültünk az EU-s pénzekből. Az évekre bontott számok önmagukban és GDP-arányosan is kiemelkedőek, fájna a magyar gazdaságnak, ha le kellene mondania róluk.

Ugyanez igaz a következő, 2021–2027-es ciklusban várható összegekre is. Egyelőre a kanyarban sincs a megállapodás a jogállamisági mechanizmus miatti magyar vétó nyomán, Orbán Viktornak pedig meggyőződése, hogy

így időszerű áttekinteni azt az uniós keretet, melyet a miniszterelnök szerint akár nélkülözni is tudunk. Az adatgyűjtésnél az Európai Bizottság oldalán közzétett dokumentumokra hagyatkoztunk.

A teljes 2021–2027-es uniós büdzsé az 1074 milliárd eurós többéves pénzügyi keretből (Multiannual Financial Framework – MFF) és a helyreállítási alapként emlegetett 750 milliárd eurós csomagból áll (Next Generation EU – NGEU), melyek összesítve 1824 milliárd eurót tesznek ki. A koronavírus-járvány nyomán repedező gazdaságok megmentésére életre hívott NGEU kerete a 390 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárdos kölcsönből tevődik össze.

Az NGEU révén három zsebből részesülne uniós forrásból hazánk.

1. A Helyreállítási és Rezilianciaépítési Eszközből 2021–22-ben 4,33 milliárd eurót kapnánk, 2023-ban pedig 1,9 milliárdot, ami összesen 6,26 milliárd euró. A csomag célja az állami beruházások és reformok segítése, gyorsítása, illetve a zöld- és digitális átállás támogatása.
2. Az úgynevezett React EU néven futó kiegészítő forrásokat a Covid–19-járvány által gazdaságilag leginkább sújtott régióknak szánják gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre, illetve a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére, emellett egészségügyi szolgálatokra és a kisebb és közepes vállalkozások megsegítésére. Magyarország innen 885 millió euróra számíthat.
3. A Méltányos Átállást Támogató Alappal (Just Transition) többek között a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a cégalapításokat, a kutatást, a munkavállalói tovább- és átképzést, a szén-dioxid-intenzív létesítmények átalakítását célozza az unió, s a magyar forrás innen 238 millió euró lenne.

Következhet a többéves pénzügyi keret, melynek a legrobusztusabb lába a Kohéziós Alap.

1. A Kohéziós Alap Kelet-és Dél-Európát érinti, hisz a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az itteni országokban nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, így jogosultak az alapra, hogy enyhítsék a gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket és előmozdítsák a fenntartható fejlődést. A büdzsé elfogadása esetén innen 22,5 milliárd eurót hívhatna le hét év alatt a magyar kormány.
2. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EAGF) a közös agrárpolitika, vagyis a KAP egyik alapja. Innen évi 1,24 milliárd euróra vagyunk jogosultak, a 2021–2027-es időszakra vetítve ez 8,7 milliárd euró. A nevéből fakadóan az EAGF az agráriumot hivatott támogatni az uniós tagországokban.
3. A másik „KAP-láb” az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EAFRD). A jelenlegi tervek szerint az EAFRD-ből jövőre 509,1 millióval, 2022-től pedig évi 416,9 millió euróval számolhatunk, ez hét év alatt mintegy 3 milliárd euró.

Az MFF-ből, vagyis a hétéves büdzséből tehát a bizottság összesítése alapján 34,2 milliárd eurót szán nekünk az EU.

Hatásvadász megoldás lenne évekre lebontani a végösszeget, hisz a különböző programokra eltérő mennyiségű pénzt tudunk lehívni évente, de ha mégis erre vetemedünk, akkor picivel több mint 2140 milliárd forint jön ki. Ez a 2020-as magyar költségvetés majdnem 10 százaléka, vagyis enyhén szólva sem elhanyagolható tétel.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök videókonferencián egyeztet a visegrádi partnerekkel (V4) és az Európai Tanács tagjaival a koronavírus-járvány kezeléséről a karmelita kolostorban 2020. október 29-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)