Néhány éve indultak Budapesten, azóta pedig egyre nagyobb az érdeklődés a tematikus séták iránt. Sőt Magyar Sétaszövetség Egyesülés néven két éve már szövetségük is létezik, amelynek jelenleg három tagja van:
Közös bennük, hogy mindhárman Budapestet, a főváros titkait, rejtett kincseit szeretnék megismertetni az emberekkel, a budapestiekkel és a vidékiekkel egyaránt.
Ilyen nincsen máshol a világon, csak Magyarországon
– mondja az Indexnek Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? társalapítója, aki szerint ahogyan globalizálódik a világ, úgy lesz egyre fontosabb az, ami közvetlenül körülvesz minket, pláne a jelenlegi helyzetben, amely korlátozza az utazási lehetőségeket világszerte. Helyettük felerősödnek a helyi értékek, valamint azoknak a megismerése.
Ezt az elméletet tökéletesen bizonyítja, hogy 2019-ben nagyjából 34 ezer ember vett részt a szövetség valamelyik sétáján, idén pedig ennek a közönségnek a 80 százaléka megmaradt, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt eddig három hónap teljesen kiesett a korlátozások miatt. Vagyis a szektor megerősödött a belföldi turizmus terén, ami azért is különleges, mert a jelenlegi helyzetben csaknem mindenki szenved, és a túlélésre hajt, ami Budapestre végképp jellemző.
Úgy tűnik, a városi séták ideje most jön el csak igazán.
A nyár és az ősz rekordszámú érdeklődőt vonzott. Az emberek vágytak rá, hogy ne a négy fal között, hanem a levegőn, a szabadban tartózkodjanak, így amint a korlátozások engedték, rögtön keresték a kültéri lehetőségeket. Ennek köszönhetően a városi sétákkal foglalkozó cégek hamar magukhoz tértek a tavaszi nyitást követően, elvégre biztonságos programokat kínáltak. De nem csak séták formájában.
A Budastep például 2015-ben családi vállalkozásként indult, amelynek az alapjait a Molnár-C. Pál Múzeum adta, és évek óta szervez sétákat azzal a céllal, hogy Budát jobban a köztudatba hozza, ám a séták mellett városi játékokat is szervez. Ezek a játékok a szabadulószobák ötletességét ötvözik a tematikus sétákkal, vagyis az érdeklődők sétavezető nélkül, önállóan, játékosan ismerhetik meg fővárosunkat, mindezt 2–5 fős tárasaságban, szabadtéren. A mostani vírushelyzetben ez rendkívül népszerű, elvégre nemcsak a levegőn vannak az emberek, hanem minimális létszámmal – de azért csapatban – megfelelő távolságot is tudnak tartani egymástól.
Korábban sokkal nagyobb hangsúly volt a városi sétákon, elvégre az volt az alapvető profilunk, ráadásul szakmailag is többet ad. Ám idén óriási kereslet lett a játékokra, az egy évvel ezelőttihez képest nagyjából negyven százalékkal megnőtt a népszerűségük. Az emberek előbb vettek rá jegyet, mint színházba. Ráadásul jogi akadálya jelenleg sincs, most is bátran részt lehet venni rajta
– mondta az Indexnek Csillag Zsófia, a Budastep ügyvezetője, sétavezetője, aki bízik benne, hogy a karácsonyi időszak még javít a helyzeten, olyankor ugyanis sokan vesznek utalványt ajándékba.
Ebben Merker Dávid is osztja a véleményét, szerinte a legtöbben úgy kerülnek kapcsolatba a budapesti sétákkal, hogy karácsonyi ajándékként kapják. Aztán beváltják a jegyet, megtetszik nekik, visszajönnek, később pedig céges szinten számolnak be élményeikről, amiből csapatépítő tréning kerekedik.
Persze a tematikus séták még gyerekcipőben járnak, ugyanakkor látványosan kezdik kinőni magukat.
Tíz éve Budapesten nem voltak olyan éttermek, kávézók, mint manapság, nem terjedt el annyira a kézműves sör, nem voltak borbárok, barbershopok, így a sétáknak sem volt meg a tradíciója. Ez most intézményesül kulturális műfajként, ahhoz pedig idő kell, hogy elfogadják
– mondta Merker Dávid, aki reméli, hogy a séták aranykora jöhet el a közeljövőben.
Ennek megfelelően amint lehet, újból meghirdetik a tematikus sétákat Budapesten, ahol sok kibeszéletlen történet van, amely nagyon sok embert izgat, és ehhez elég csak az elmúlt évszázadunk hányattatott sorsát végigvenni.
(Borítókép: Budastep)