A koronavírus-járvány hatására a jegybankok és az államok arra kényszerültek, hogy jelentősen megnöveljék a pénznyomtatást. Ezzel, bár rövid távon negatív hatások nélkül ki tudják menteni a világgazdaságot, hosszú távon mutatkoznak majd árnyoldalak, jelentős lesz például a költségvetési hiány, ami végső soron a pénz elértéktelenedésével járhat. A mostani helyzetben ezért különösen célszerű, ha tudatosan tervezünk, amikor a pénzünket befektetjük. Ráadásul most, a járvány okozta bizonytalanságban, nemcsak hosszú távra érdemes tartalékolni, hanem azzal is tervezni kell, hogy egy váratlan élethelyzetben legalább néhány havi megtakarításunk könnyen hozzáférhető legyen.
A válságkezelésre alapuló gazdaságpolitika nemcsak Magyarországon, de világszerte determinálja az alacsony kamatkörnyezetet. Ha nagyobb hozamra vágyunk, és nem ijedünk meg a kockázattól, akkor előnyös befektetés lehet részvényvásárlás. Mivel a Covid–19 megelőzésére szolgáló vakcinák kifejlesztése jó ütemben halad, ezért a befektetők optimistábbak, és a pandémia első hullámában nem keresett szektorok részvényeit is előszeretettel venni kezdték.
Nemcsak a befektetőknél, hanem a gazdasági szakértőknél is mérséklődik a pesszimizmus, prognózisaik szerint a részvénypiacok jellemzően inkább emelkedni fognak. Befektetőként az árfolyamnyereségen felül a rendszeres osztalékfizetésekből eredő jövedelemmel is számolhatunk, ha osztalékfizető részvényeket vásárolunk. Az fontos alapvetés, hogy az emelkedő osztalékkal bíró részvények optimális esetben jobban teljesítenek azoknál, ahol az osztalék állandó, esetleg csökkenést mutat.
Mielőtt ilyenbe fektetünk, érdemes egy szakértővel konzultálni, és megnézni, hogy mekkora a körülbelüli osztalékhozam, a becslések és a valós kifizetett osztalék – a legtöbb esetben – nem egyeznek ugyanis egymással. Azzal is számolni kell emellett, hogy a részvények hosszabb távon ugyan jelentős hozamot hozhatnak, de ha hirtelen kell pénzhez jutnunk, nagy bukás is lehet a befektetésből, ha éppen akkor alacsonyabb az árfolyam, mint amikor beszálltunk.
Márciusban és áprilisban volt a hazai ingatlanpiac idei mélypontja, a keresleti és a kínálati oldal is jelentőset zuhant. Azokban a hónapokban jegyeztek olyan heteket, amikor az egy évvel korábbinál akár 60–70 százalékkal kevesebben kerestek eladó használt lakást vagy családi házat.
Az ingatlanpiaci szakértők mérései alapján a járvány enyhülésével tapasztalható volt egy kisebb piaci mozgás, ezt követően augusztusban, szeptember elején már a 2019-es szinten mozogtak az érdeklődések. A második hullám azonban újra visszavetheti az értékesítést. Az ingatlanárak országszerte még kismértékben nőttek, a városokban azonban az első hullám idején már csökkentek, igaz, ez nemcsak a járvány hatása, hanem egy évek óta tartó tendencia. Ezért nem feltétlenül érdemes most profitszerzés céljából vásárlásba fogni, legalábbis nem mindenhol, és értékmegőrző befektetésnek is inkább hosszabb távra jó most ingatlanba fektetni.
Kiszállni jelen körülmények között nehezebb lesz belőle, és bár az elmúlt években a kiadás folyamatos bevételi forrást jelentett, akár 5-7 százalékos éves hozamot is hozott, az albérletárak a keresletcsökkenés miatt estek, és az ingatlan amortizációjával is kalkulálnunk kell. Ráadásul a befektetéshez jelentős összegre van szükség, és a részben hitelből finanszírozott vásárlás most akadályokba ütközhet. Egyes pénzintézetek a legveszélyeztetettebb ágazatokban, így például a turizmusban, vendéglátásban és az építőiparban dolgozókat még szigorúbban vizsgálják most, és nehezebben vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez.
A befektetési lehetőségek között ott van az arany, de annak ára napjainkban igen magas, és mivel realizálódni látszik a megszerzett profit, 11 éves mélyponton van a kereslet a World Gold Council kimutatása szerint. Az arany védelmet nyújt a pénz elértéktelenedésének esetére, és aki időben vásárolt, az sokat nyert rajta.
Abban konszenzus van, hogy a kötvények közül az alacsony kockázattal járó állampapírok jók értékmegőrzésre. A Magyar Állampapír Plusz kötvények értékesített állománya már meghaladta az 5000 milliárd forintot, ami azt mutatja, hogy az emberek alapvetően keresik ezt a befektetési formát. Az állampapír jelentősebb hozamot azonban csak hosszabb távú, éven túli befektetésnél hoz, azaz rugalmatlan, nem likvid befektetési forma. A részvényekhez hasonlóan itt is érdemes szakemberhez, esetleg egy befektetési alaphoz fordulni iránymutatásért.
A mostani alacsony kamatkörnyezetben opció lehet még a gépkocsinyeremény-betétkönyv. Kockázata nincs, éves hozama se, viszont olyan opcióval jár, ami, ha bejön, akkor extra magas bevételhez juttathatunk. Ugyanis ha kihúzzák a számunkat, akkor laptopot, robogót vagy akár autót is nyerhetünk. Ezek két vagy három számjegyű hozamot jelenthetnek. Emellett előnye, hogy bármikor könnyen pénzzé tehető, likvid befektetés.
A cikket a Takarékbank támogatta.
(Borítókép: Shutterstock)