Ha megállapodással lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból, elhanyagolható lesz a távozás negatív gazdasági hatása Magyarországra a Világgazdaság cikke szerint.
Számos együttműködés várható Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövőben is, az energia és az autóipari területek mellett a dekarbonizációban – mondta a lap kérdésére Paul Fox budapesti brit nagykövet. A mesterséges intelligencia és a környezetbarát mobilitás kutatásaiban is elképzelhető az együttműködés a brexit után – tette hozzá.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a 2016-ban készített kutatások szerint a britek távozása 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedését a tényleges kilépés utáni évben, ha megállapodással távoznak az Európai Unióból.
Magyarország a régióban jellemzőnél aránylag szorosabb kapcsolatokat ápol az Egyesült Királysággal, így ránk valamivel nagyobb hatása lehet a brexitnek, mint a térség más országaira.
A koronavírus-válság miatt a brit kilépés gazdasági hatása azonban szinte a hibahatáron mozoghat, elképzelhető, hogy mindössze 0,1 százalékponttal mérsékeli a GDP-növekedést.
Török Zoltán rámutatott: makrogazdasági szempontból szinte elhanyagolható a brexit hatása, de az érintett vállalatoknak jókora problémákat okozhat.
A kelet-közép-európai régióban Magyarország a harmadik legnagyobb exportpartnere az Egyesült Királyságnak, az áru és a szolgáltatások kereskedelme 5,7 milliárd angol fontra (mai árfolyamon 2246 milliárd forint) rúgott az elmúlt négy negyedévben – magyarázta Paul Fox.
A brit kormányfő, Boris Johnson és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is úgy véli: még mindig nincsenek meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodás feltételei – derült ki a két vezető újabb másfél órás telefonbeszélgetése nyomán kiadott brit közleményből.
A Downing Street által jegyzett közlemény utal arra is, hogy a felek a napokban személyesen is egyeztetnek Brüsszelben a három legvitásabb témakörben – az egyenlő versenyfeltételek, a megállapodás betartatásának módozatai és a halászat szabályozása ügyében – fennálló nézetkülönbségekről.