1800 milliárdos kérdés volt, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elálljon a EU-költségvetést blokkolni tervezett vétótól. Az összeg mintegy 40 százalékát teszi ki a gazdaságok újraindítására életre hívott mentőalap. Megnéztük, milyen úton és milyen sebességgel lehet hozzájutni az áhított forráshoz.
Miután a német uniós elnökség véres verejtékkel összehozott egy kompromisszumot a jogállamisági mechanizmus ügyében, a magyar és a lengyel vétó veszélye elmúlt, és ezzel elhárult az akadály, hogy az EU-27-ek elfogadják a következő hétéves költségvetést (MFF), illetve a koronavírus-járvány hatásait tompító újjáépítési tervét (Next Generation EU – NGEU).
Novemberi cikkünkben részletesen foglalkoztunk már vele, hogy Magyarország számára gazdasági téren egyértelműen az érné meg, ha Orbán Viktor nem vétózna. Az NGEU gerincét adó helyreállítási alap (RRF) két zsebéből részesülhetünk
Magyarország a vissza nem térítendő támogatásból maximum 8,24 milliárd euróra jogosult a következő hét évben, a hitelből pedig 8,91 milliárdra.
Darvas Zsolttal, a Corvinus oktatójával és a Bruegel Intézet elemzőjével néztük át korábban a 2021–2027-es uniós büdzsé és a helyreállítási alap magyar „részesedését”, most is hozzá fordultunk. Kiknek volt a legfontosabb, hogy a magyarok és a lengyelek ejtsék a vétót, mi a következő lépés a büdzsé elfogadása nyomán, mi lett volna, ha nincs megállapodás, meddig érkeznek még források a 2014–2020-as költségvetésből? Ezeket a kérdéseket jártuk körül.
A következő hétéves költségvetés mintegy 1074 milliárd eurót irányoz elő az unió számára, ehhez jön a közel 750 milliárd eurós helyreállítási alap. Erre a több mint 1800 milliárdos keretre mondtak igent most a tagállamok. A lebegtetett magyar és lengyel vétó a Covid–19-járvány által leginkább sújtott tagállamok körében okozott komoly riadalmat: Görögországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak olyan mértékben tépázta meg a gazdaságát, munkaerő-piacát a vírushelyzet, hogy kis túlzással heteken, hónapokon belül szükségük lenne az NGEU-ból nekik járó összegre. Lássuk, hogyan és mikor férnek hozzá!
Azután, hogy az Európai Tanács (ET) most elfogadta a közös álláspontot a büdzséről, az Európai Parlament elé kerül a költségvetés, amelynek jóvá kell hagynia. (Az EP kérhet módosításokat, ennek bizottságokon kell keresztülmennie, majd a büdzsé visszakerül az ET elé, s újabb elfogadtatási kör jön.) Bár a parlament számos képviselője elégedetlen a jogállamisági eljárásra kialkudott kompromisszummal, a feszült gazdasági helyzetben bizonyosan nem fognak sokáig tanakodni a büdzsé és a helyreállítási alap fölött. A megroggyant gazdaságok számára az NGEU-források elfogadása most a legfontosabb, hisz ebből tudják elkezdeni az újjáépítést.
A tagállamok éppen ezért már gőzerővel dolgozzák ki azokat a terveket, amelyek alapján különböző célokra forrásokat juttathat nekik az EU. A háttérben folyamatosan egyeztettek az Európai Bizottsággal ezekről a programokról, ami a mi esetünkben különösen érdekes. Hiszen miközben Orbán Viktor folyamatosan és magabiztosan fenyegetett a vétóval, illetve hangsúlyozta, hogy a saját erejéből, uniós helyreállítási alap nélkül is évekig bírja az ország,
a pénzügyminisztérium munkatársainak ezalatt minden bizonnyal gőzerővel kellett dolgozniuk, hogy ha a miniszterelnök lemond a vétóról, a lehető leghamarabb be tudjuk nyújtani a részletes projekteket tartalmazó javaslatainkat a kívánt források lehívásához az NGEU-ból.
A tagállami javaslatokat az Európai Bizottság véleményezi, és az Európai Unió Tanácsában működő pénzügyminiszterek tanácsa hagyja jóvá szavazás során. Ha ez megtörtént, indulhat a megvalósítás, az uniós szerveken nem fog múlni, hogy a pénzeket mielőbb elkezdhessék lehívni. Annál több múlik az EU-tagokon, akiknek igyekezniük kell a projektcsomagok összeállításával. Darvas Zsolt prognózisa szerint áprilisig várhatóan mindenki benyújtja a javaslatait, de Spanyolország például már közzé is tette részletes terveit, tehát ha átmegy végre az uniós büdzsé és az NGEU, és életbe lép az erről szóló jogszabály, ők már hivatalosan kérelmezhetik is a vissza nem térítendő támogatást és a hitelt.
A júliusi EU-csúcson megállapodás született, hogy az Európai Bizottságnak 2 hónapon belül kell értékelnie az egyes nemzeti terveket. Ez alapján az Európai Tanácsnak 4 héten belül kell döntést hoznia. Vagyis ha Magyarország úgy döntene, hogy elkezdi lehívni a 2021-es maximális keretét, három hónapon belül meg kell születnie a döntésnek. (Ha egyszerre nyújtja be a kérelmeket sok tagország, akkor a három hónapos elbírálás tűnik valószínűbbnek, ha csak néhányan teszik ezt, akkor rövidülhet a döntési idő.) Úgy tűnik tehát, hogy azok a tagországok, akik idejekorán elkezdték kidolgozni a mentőcsomagjukhoz szükséges terveket, hamarabb hozzájuthatnak a támogatáshoz.
A júliusi csúcson arról is döntés született, hogy 2021-ben lesz egy 10 százalékos előfinanszírozás a legnagyobb RRF-alapból. Arra nincsen még pontos határidő, hogy erre mennyi idővel az elfogadás után lehet számítani, de feltehetően egy-két hónapnál nem fog többi időt igénybe venni.
Így összességében a tervek benyújtása után 4-5 hónappal várható az első kifizetés, amely Magyarország esetén várhatóan 675 millió euró körül lesz az RRF-támogatásokból.
Az NGEU többi komponenséből is várható kifizetés már 2021-ben, de azok valamivel lassabban érkeznek majd. És ha a magyar kormány az újjáépítési csomag kedvezményes kamatozású hitelkeretét is maximálisan kihasználja, akkor 891 millió euró kedvezményes kamatozású hitelt is kaphatunk viszonylag gyorsan.
Ha mégsem fogadták volna el a költségvetést, a tagországoknak akkor sem kellett volna rögvest bedobni a törülközőt, hiszen a 2014–2020-as büdzsé forrásait még egészen 2023-ig folyósítja az unió. A mai napig a tagországok összesítve még csak az elérhető strukturális források 47 százalékát hívták le, Magyarország pedig 50 százalékon áll, a maradék 50 százalékot a következő három évben fogja megkapni.
Darvas Zsolt ennek kapcsán rávilágított:
ha maradt volna a vétó, akkor is érkeztek volna uniós pénzek Magyarországra, csak sokkal lassabban, és kisebb összegben.
Hiszen egyrészt a helyreállítási alapból nem kaptunk volna semmit, másrészt ha nincs elfogadott költségvetés 2021–2027-re, akkor életbe lép a tizenkettedek rendszere. Ennek értelmében 2021 januárjától minden hónapban csak az előző év büdzséjének 1/12 része használható fel. Azonban a tizenketted teljes kifizetése sem automatikus, mivel egyes új programok valószínűleg nem tudnak elindulni.
Az Európai Bizottság becslése szerint ez esetben nagyjából negyedével csökkent volna az uniós költségvetés.
(Borítókép: Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekben felelős tagja felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén MTI / EPA / REUTERS / Yves Herman)