Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon – írja a Boon.hu.
A Takarék Jelzálogbank országos felmérése szerint az évek óta tartó drágulási trend tavaly is töretlen volt, bár mérsékeltebb ütemben. Egyedül a szőlők átlagára csökkent.
Az elemzők nem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, ugyanakkor további jelentősebb áremelkedésre sem.
Tavaly a szántóterületekért a növekedés következtében hektáronként 1,59 millió forintot kértek az eladók, a 2018-as másfél millióval szemben, így az emelkedés nominálisan országosan 6,2 százalékos volt. A régiók között ugyanakkor jelentősebb eltérések mutatkoztak, az áremelkedések 3,7 és 11,6 százalék között változtak.
Megyei szinten a legtöbbet tavaly is Hajdú–Bihar megyében kellett fizetni a szántókért, itt a fajlagos árak 2,1 millió forint körül alakultak hektáronként. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett földhöz jutni, kevesebb mint 840 ezer forintért, azaz majdnem harmadannyi áron, mint Hajdú–Biharban. Heves és Borsod–Abaúj–Zemplén megyében is egymillió forint alatt maradtak az árak.
Járások szintjén, a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban a legdrágábbak a szántók, legolcsóbb területeknek a Bélapátfalvai járás mellett a Pétervásárai és az Ózdi számítottak 2019-ben.
A különböző művelési ágak közül 2019-ben a legdrágábban a szőlők és gyümölcsösök keltek el, mind a kettő esetében 1,76 millió forintot kellett fizetni hektáronként átlagosan. Utánuk a szántóterületek következtek 1,59 millió forinttal, majd a gyepek, rétek, legelők 1-1 millió forinttal, illetve az erdők és fásított területek, ahol 900 ezer forint körül volt a hektáronként fizetendő összeg.
Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke úgy látja, továbbra is Borsod–Abaúj–Zemplén megyében a legalacsonyabbak a termőföldek hektáronkénti árai. Hozzátette, hogy ugyanakkor a különböző művelési ágak alatt lévő területek ettől eltérnek.
Mint mondta, továbbra is van kereslet a földekre, folyamatosan százas nagyságrendű adásvétel kerül a kamara elé, veszik termeléshez, de befektetési céllal is. A kamarai elnök szerint előbbiek hátrányos helyzetben lehetnek a nagytőkés befektetőkkel szemben.