Átlépte a 20 ezer dolláros lélektani határt a bitcoin árfolyama. Szakértőket kérdeztünk, hogy mi állhat a gyors felértékelődés hátterében, és mik lehetnek a veszélyei.
A bitcoin jegyzése szerdán történetében először átlépte a 20 ezer dolláros szintet, csütörtökön pedig soha nem látott rekordot ért el: 23 655 dolláron is állt az árfolyama, amely az idén már csaknem 220 százalékkal emelkedett.
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyből szigorúan meghatározott mennyiség bányászható. A maximális készlete 21 millió, cikkünk megjelenéséig 2,43 millió kibányászható bitcoin maradt. A bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azonnali pénzmozgást garantál. Átlagosan egy bitcoint 10 percenként találnak meg a bányászok, ez alapján a plafont jelentő 21 millió bitcoin utolsó darabjait 2140-ben találnák meg. Ám a bányászkapacitás jelenlegi növekedési tendenciáját alapul véve az elemzők 2040–2050 közöttre teszik azt a dátumot, amikorra az összes bitcoin 99,9 százaléka ki lesz bányászva.
A nyílt forráskódú digitális pénzt 2009 januárjában bocsátotta ki egy ismeretlen, és 2017 áprilisában lódult meg igazán. Akkor még 1000 dollár környékén lehetett kereskedni vele, az év végére viszont megközelítette a 20 ezres határt, majd januárban elindult lefelé a lejtőn, és egy év alatt egészen 3000 dollárig gyengült. Sokan lemondtak már róla, tavaly nyáron viszont újra 10 ezer dollár körül vásárolták.
Idén márciusban 5000 dollár alatt is járt, majd ismét kilőtt, s döntötte meg a csúcsot, úgy, hogy bizonyos elemzők még a közelmúltban is azt jósolták, hogy a bitcoin nem fogja tudni áttörni a 20 ezer dolláros lélektani határt.
Blockchain és bitcoin szakértőkhöz fordultunk, hogy kiderítsük, mi áll a szokatlan felértékelődés mögött, s mik lehetnek a veszélyei.
„Több összetevője is van annak, hogy most lőtt ki ennyire a bitcoin” – kezdte az Indexnek Debreczeni Barnabás, a Magyarország első bitcoin-ATM-jét üzemeltető MrCoin vezetője. Elmondta, hogy a valuta egyfelől ciklikus mozgást mutat az értékpapírokhoz hasonlóan. Négyévente feleződik a kibocsátási rátája, vagyis négyévente felére csökken az inflációs rátája.
„A rendszer biztonságát a bányászok szavatolják, ezért maga a szisztéma frissen kibocsát számukra ajándék bitcoint. Ez jelenleg 10 percenként 6,25 bitcoin, azok részesülnek benne a legnagyobb mértékben, akik a legnagyobb energiát tették bele a hálózat működtetésébe, vagyis a legaktívabb bányászok.
Ez a jutalom 4 évente feleződik, s ilyenkor ez kilövi az árfolyamot az egekbe, ezt látjuk most.
Utána jön egy konszolidációs időszak, az árfolyam-emelkedés, utána mánia, buborék keletkezik, majd jön egy újabb visszaesés, így néz ki a ciklus” – magyarázza a bitcoin felívelésének piaci logikáját Debreczeni Barnabás.
Sokan azt várták, hogy ha beütne egy válság, a bitcoin egyfajta menekülődevizaként működhet majd – erre a felvetésre Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója az Indexnek azt mondta, hogy már február-márciusban azt feltételezték, hogy kilő a bitcoin árfolyama.
Ez mégsem következett be, a bitcoin megint nem úgy viselkedett, ahogy azt sokan várták volna
– fogalmazott a blokkláncszakértő. Számítottak arra, hogy egyszer majd megindul felfelé az árfolyam, de idáig erre várniuk kellett az elmúlt néhány évben, pedig maga a technológia kezdett egyre elfogadottabbá válni. Czeglédi felhívta a figyelmet, hogy már vezető közgazdászok is kiemelték a bitcoin kapcsán annak deflációs hatását: köszönhetően annak, hogy garantáltan véges a kibocsátása, kiszámítható, hogy összesen mennyi bitcoin lesz a piacon.
A kilövés másik oka az intézményi szereplők megjelenése, akik 2020-ban gőzerővel kezdtek bitcoinba fektetni.
Egy 2018-as felmérés szerint 100-ból 30 ember hallott a bitcoinról, 100-ból két embernek pedig van bitcoinja. 2017-ben még a lakossági, kisbefektetői érdeklődés jellemezte ezt a kriptovalutát, 2020-ban viszont már komoly cégek vásárolják a bitcoint
– jelezte az Indexnek a Magyar Bitcoin Egyesület elnökségi tagja. Íme, néhány példa:
Tőzsdén jegyzett cégek összesen már több mint 953 ezer bitcoint vásároltak meg, a teljes lista itt található.
De miért éppen most indult meg felfelé a bitcoin?
Czeglédi szerint az elmúlt napokban nem igazán voltak olyan hírek, amik erősíthették volna az árfolyamot, ellenben a MicroStrategy vásárlására ő is felhívta a figyelmet: a cég vezére de facto bitcoin-ETF-et hozott létre a saját cégéből, így aki az ő részvényeit veszi, az egy picit a bitcoinra is fogad.
Ez lehetne egy friss aktualitás a mostani rali mögött, de ez is több hónapos történet
– tette hozzá. Úgy véli, hogy inkább a reálgazdaságban lehet most lufi, szerinte a bitcoin árfolyamának emelkedése inkább garantált hosszabb távon.
A bitcoin mára legitim befektetéssé vált, 2020 a nagy intézmények beszállásáról szólt, amelyek fénysebességgel építik az infrastruktúrájukat. Több száz vállalatról beszélünk, a bitcoin ott van mindannyiuk portfóliójában, ajánlják az ügyfeleknek – mondta Debreczeni Barnabás.
A szakértő szerint az sem elhanyagolható szempont a valuta kilövésében, hogy a fejlett világban az elmúlt években nagyon alacsony kamatot fizettek a pénzintézetek a befektetésekre, vagy még annyit se. A növekedést a pénzintézetek irgalmatlan mennyiségű pénznyomtatással próbálják elérni, a valaha kinyomtatott amerikai dollárok negyedét például idén bocsátották ki.
A Covid-járvány pedig csak olaj volt a tűzre,
így az intézmények most azt látják, hogy ha bitcoinba fektetnek, az védelmet jelent az inflációval szemben, vagyis a bitcoin egyfajta menekülővalutává vált, mint a svájci frank. Vannak olyan, elnyomó rezsimek által kormányzott fejlődő országok, melyek befektetői menekülnek a hiperinfláció és a helyben tapasztalható korrupció elől, nekik is tökéletes választás e kriptovaluta, mert „nem lehet lefizetni”.
Itt kerül a képbe az arany, amely eddig a tőzsdei árfolyammozgásoknak kevéssé kitett értéknek számított. A bitcoin előretörése az utóbbi éveket, főleg az ideit nézve viszont olyan mértékű, ami immár az arany piaci pozíciójához mérhető, és becslések szerint nem csupán a stabilitása, hanem az értéke is olyan szintre nőhet, mint az aranyé. „A bitcoin teljes piaci kapitalizációja jelenleg 300–400 milliárd dollár, az aranyé közel 9 ezer milliárd, tehát most még azért jobban bíznak a befektetők az aranyban.
Ám nagy eséllyel egy évtizeden belül le fogja hagyni a bitcoin az aranyat.
Az idei értékplafon valahol 50 és 100 ezer dollár között várható. Ez óvatos becslés, az intézményi befektetők elemzői 300–400 ezer dolláros prognózist mondanak a csúcsra, szerintem ez azért túlzó. Ahhoz, hogy az arany piaci kapitalizációját elérje, 500 ezer dolláros stabil árfolyamra lenne szükség” – vázolja a Magyar Bitcoin Egyesület elnökségi tagja.
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, ami a stabilitását adja. De van-e arra lehetőség, hogy egy pénzügyi hatóság vagy bármely jegybank megpróbálja a jövőben szabályozott keretek közé kényszeríteni a szektort?
A jelenlegi körülmények között nincs olyan hatóság, mely a bitcoin rendszerének működését, szabályozását kívülről át tudja szabni, ugyanis ha valaki ezzel próbálkozna, azt a rendszer tagjai rögtön kiszúrnák, és kitiltanák
– fogalmazott Debreczeni Barnabás. Szerinte másfelől mérhetetlen, több milliárd dollár értékű szerver-bányászkapacitás kellene hozzá.
Nincs olyan gyártási teljesítmény, amely biztosítani tudná a művelethez szolgáló bányászgépeket. Még az amerikai jegybank, a FED sem tudná ezt megcsinálni, maximum leválna egy külön láncra, de ott csak értéktelen bitcoint tudna bányászni egy új szabályozás szerint, ám a mostani láncból senki sem csatlakozna
– mondta Debreczeni, hozzátéve, a rendszernek azért vannak szabályozói, ilyenek a bitcoin bankok. Az USA-ban egyre szaporodik a számuk, Európában most éledezik ez a szektor. Január 10-től például a pénzmosás elleni törvény érvényes azokra, akik letéti szolgáltatást vagy váltási, brókeri tevékenységet végeznek, így a bitcoinnal foglalkozó cégekre is. Ezeknek a vállalatoknak innentől a NAV a felügyeleti szerve.
Itthon a jegybank egyelőre nem támogatja, hogy a magyarországi pénzügyi intézmények kriptovalutával foglalkozzanak.
Németországban a bankok már élnek ezzel a lehetőséggel. A páneurópai kriptoszabályozás első vázlata viszont már megszületett, ez alapján középtávon ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd a kriptovalutákkal foglalkozó szolgáltatókra is, mint a tőzsdei brókercégekre, letétkezelőkre.