A gazdaságvédelmi intézkedések egyik pontja, az iparűzési adó felezése januártól hatalmas bajba sodorhatja a hazai önkormányzatokat. Mivel egy új törvény szerint új adót sem vethetnek ki, s a régieket sem emelhetik, így a kormány jóindulatán múlik a sorsuk.
Orbán Viktor szombaton több gazdaságvédelmi intézkedést is bejelentett, köztük az egyik legfontosabb, hogy januártól a kis- és középvállalkozások és az egyéni vállalkozók iparűzési adóját a felére csökkentik. A miniszterelnök arra hivatkozva közölte a döntést, hogy ezek a vállalkozások a legsérülékenyebbek, és ezek adják a legtöbb munkahelyet az országban. Az önkormányzatok ezzel hatalmas összegtől esnek el, ezt enyhítendő a miniszterelnök közölte, a 25 ezer fő alatti települések pénzügyi támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok helyzetét egyenként tekintik át.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester szombaton úgy reagált, hogy Orbán Viktor ezzel a döntéssel kivégezte az önkormányzatiságot. Meglátása szerint az adónem a közszolgáltatások legfontosabb alapja, őket végveszélybe sodorja a felezése, míg a vállalkozásoknál ez amúgy is alacsony költségként jelent meg, így nekik ez nem túl nagy segítség. A politikus azt írta, ezzel a döntéssel az önkormányzatoktól nagyjából a Lánchíd árát veszik el, melyből a közvilágítást, a köztisztaságot és a zöldfelületek fenntartását fizetik.
A mostani döntésben kifogásolható, hogy
nem célzott a segítség, nem rászorultsági alapon enged az iparűzési adóból a kormány,
olyan vállalkozásoknak is enyhítést ad a helyi iparűzési adó felezése, amelyeket nem viselt meg annyira a válság, amelyeket viszont jelentősen érintett, azok nem kapnak általa plusztámasztékot. A nagyvállalatok óriásit nyernek vele, hisz hatalmas nettó árbevételt összesítenek, ezután fizetik az adónemet, a kisebbeknek viszont nem jelent megváltást. Az önkormányzatokat azonban súlyos helyzetbe hozza.
A KSH kimutatása szerint 2019-ben 40 443 kis- és középvállalkozás működött Magyarországon, az egyéni vállalkozások száma 2019 decemberében 531 617 volt.
Éves szinten óriási, összesen a 800 milliárd forintot meghaladó önkormányzati ipa-bevételről beszélhetünk. A Portfolio.hu cikke szerint ennek felét fizetik nagyjából az egyéni vállalkozók és kkv-k, és ennek felének az elengedéséről van szó, vagyis
hozzávetőlegesen 200 milliárd forintjába kerülhet ez az önkormányzatoknak.
Csak Budapesten ez az összeg 160 milliárd forint környéként mozgott 2019-ben (a főváros hipabevétele az elmúlt 8 év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt). A portál úgy kalkulált, hogy a nagyvállalatok erőteljesebb jelenléte miatt a fővárosban kisebb, 15 százalék lehet a kiesés aránya. Így a tavalyi budapesti iparűzési adóbevétellel számolva 24 milliárd forintos kiesésről beszélhetünk a főváros esetében.
Minél nagyobb lélekszámú egy város, annál jobban megviseli az iparűzésiadó-bevétel radikális csökkentése, ez a kormánydöntés őket sújtja a legnagyobb mértékben. Egyelőre sorjáznak a kérdések annak kapcsán, hogy a 25 ezer fő alatti városok milyen elbírálás alapján kapnak majd segítséget, ahogy azt Orbán Viktor szombaton ígérte. Ahogy az sem világos, hogy a nagyvárosok hatalmas bevételkiesését hogyan, milyen szempontrendszer szerint akarja, akarja-e egyáltalán pótolni a kabinet.
Mivel a gazdaságvédelmi intézkedések egyik pontjaként a kormány ugyancsak szombaton törvényben tiltotta meg az eddigi adók megemelését és új adók bevezetését, így
az önkormányzatok nem igazán tudnak önerőből segíteni magukon, kiszolgáltatottakká váltak, és kizárólag a kormány fogja eldönteni, melyiküknek dob mentőövet, és melyiküknek nem.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyal a gazdasági akcióterv új elemeinek előkészítését célzó konzultációsorozat keretében Budapesten, a Karmelita kolostorban 2020. december 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán