Az általában elaprózott és elszigetelten tevékenykedő erdészeti – erdőgazdálkodó, kivitelező és szolgáltató – vállalkozások az elmúlt években komoly nehézségekkel találták szemben magukat, először a munkaerőpiacon, majd a kitermelt faanyag értékesítési lehetőségei terén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint. Ezek előbb-utóbb önmagukban is jelentős zavarokat okoztak volna a tevékenységükben, a járványhelyzet következtében azonban mindezek felerősödve, egyszerre zúdultak a vállalkozások nyakába.
Ennek eredményeként meghatározó részük gyakorlatilag jelenleg is szünetelteti a tevékenységét.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az ágazatszervezés terén van egy jelentős űr, ami békeidőben nem feltétlenül, a nehézségek közepette azonban jelentősen rontja az ágazat versenyképességét, válságállóságát – olvasható a NAK honlapján.
Az idén hatályba lépő jogszabály-módosítások eredményeként rövid időn belül az erdőgazdálkodás piaci szereplőinek zöme vállalkozási vagy őstermelői formában tevékenykedik majd, azaz kamarai taggá válik. Ez korábban a magánerdő-gazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében csak esetleges volt, hiszen a többségük nem vállalkozási formában működött.
A kialakult helyzet a NAK szerint az erdészeti vállalkozások megerősödéséig, szükség esetén együttműködésekbe tömörüléséig – azaz versenyképességük érdemi javulásáig – központi ágazatszervezési eszközökkel javítható, ehhez azonban szoros együttműködésre van szükség az agrártárca, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, az ágazati kutatás és igazgatás, valamint az erdészeti és faipari vállalkozások képviselői között.